Kik dolgozhatnának még az országban?

Kik dolgozhatnának még az országban?
© Fotó: AFP / Max Vetrov
Budapest – A munkaerő-kapacitás 20 százaléka vonható be rövid távon a piaci alapú foglalkoztatásba.

A munkaerőhiány egyre erősebb jelenség az országban, eközben pedig mégis arról hallunk, hogy sok százezer ember még mindig állásra vár a munkaerőpiacon. Az ellentmondás kapcsán a Magyar Nemzeti Bank szakértői arra jutottak, hiába van még mindig 700 ezer ember, aki elvileg bevonható a munka világába, a munkaerő-kínálat minőségi és mobilitási szempontból is egyre korlátosabb.

Mire gondolunk

Amikor a nagy munkaerőhiányról beszélünk, akkor többnyire az egyre lejjebb süllyedő munkanélküliségi rátára gondolunk, mint egy olyan mérőszámra, amely megmutatja, mennyire kevés szabad munkaerőre kénytelenek már vadászni a vállalatok. Valóban, a kihasználatlan munkaerő-kapacitás elsődleges csoportját a munkanélküliek jelentik. Nemzetközileg elfogadott definíció alapján azok tartoznak ide, akiknek nincs munkájuk, aktívan keresnek állást és munkába is tudnának állni két héten belül. 2010 óta a munkanélküliek száma kevesebb mint a felére esett vissza, és 2016 végére 200 ezer fő közelébe csökkent. A piaci alapú foglalkoztatás erőteljes növekedése mellett ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatási programok felfutása is.

Vajon kik ők?

A munkanélküliség azonban nem képes önmagában megragadni a kihasználatlan munkaerő-kapacitás mértékét – mutatnak rá az MNB szakértői a legutóbbi inflációs jelentésükben. Általánosságban a potenciális munkaerő-tartalékba sorolják még a munkaerőpiachoz szorosabban kötődő inaktívakat és az alulfoglalkoztatottakat is. A termelésbe potenciálisan bevonhatóak azok az inaktívak, akik részben megfelelnek a munkanélküliség fogalmának. Egyrészt azok, akik szeretnének dolgozni és munkába is tudnának állni két héten belül, de mégsem keresnek aktívan állást. Ennél kisebb csoportot alkotnak azok, akik bár aktív álláskeresők, de nem állnak rendelkezésre. A bevonható inaktívak száma a piaci alapú foglalkoztatás, illetve a közfoglalkoztatás bővülésével alacsony szintre jutott. A 700 ezer főre csökkent munkaerő-kapacitás 20 százaléka vonható be rövid távon a piaci alapú foglalkoztatásba.

HBN