Kihívásokkal néznek szembe az oktatásban

Akt.:
Kihívásokkal néznek szembe az oktatásban
© Fotó: Molnár Péter
Hajdúszoboszló – Többek közt az oktatás hatékonyságának fontosságát hangsúlyozta az államtitkár.

„Az a jó iskola, ahová a gyerek örömmel megy, ott jól érzi magát, az eltöltött napot hasznosnak érzi, és kicsit vonakodva megy haza” – fogalmazott prof. dr. Bódis József oktatásért felelős államtitkár előadásában a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia első napján, kedden, a szoboszlói Hotel Békében.

A jövőre tekintve kihívásnak nevezte a gyors technikai fejlődést, az oktatási-képzési rendszerek minőségi fejlesztését, a demográfiai változásokat, a változó társadalmi igényeket és a színvonalas oktatás biztosítását. Kulcsszereplőnek az elhivatott, gyereket szerető, annak jövőjéért sokat tenni akaró pedagógusokat tartja. Hangsúlyozta, ők nélkülözhetetlenek az oktatás hatékonyságának növelésében, hogy az iskola olyan fiatalokat adhasson a társadalomnak, akik tudnak és akarnak hasznosan és boldogan élni. Hogy ez megvalósulhasson, alapfeltétel a pedagógusok megbecsülése, a rugalmas és hatékony intézményekben való modern oktatás és a versenyképes jövedelem. A kihívások közé sorolta a lemorzsolódás csökkentését is, hiszen a magasabb a végzettségűek sikeresebbek lehetnek a munkaerőpiacon. Mint elmondta, a közoktatásban és a felsőoktatásban is komoly probléma, hogy a tanulók 12,5 százaléka elhagyja el az iskolát, ez két százalékkal magasabb az uniós átlagnál.

181104-standok-KA_5Fotó: Molnár Péter

– Mérhetetlenül változó világban élünk, pedig az oktatás stabilitást kíván – jelentette ki Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár kedden Hajdúszoboszlón, a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián. Mint mondta, 730 szakma létezik, s tanulmányok sora mutatja, hogy az úgynevezett „Z” generáció számára majdan elérhető szakmák 65 százaléka ma még nem is létezik. Sem a szülő, sem az iskola nem képes a gyermekek lehetőségeit maradéktalanul számba venni, s az oktatásuk is úgy zajlik, hogy még nem tudjuk, milyen munkahelyen kell majd helytállniuk. A munkaerővel szemben támasztott elvárások változnak, felértékelődnek az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek, mint a csapatmunka, kritikus gondolkodás, tárgyalóképesség. Ez az oka, hogy az iskolákban is a képességek és készségek kerültek előtérbe, ám ezeket hagyományos frontális módszerekkel nem lehetséges fejleszteni. Az államtitkár hangsúlyozta, a szakképzésben a magas gyakorlati óraszám épp ezeket hozhatja felszínre.

181104-standok-KA_15Fotó: Molnár Péter

Cél a technikusi bizonyítvány

– Magyarországon az OECD-átlaghoz képest 12 százalékkal magasabb az érettségizők aránya, a gyerekek 40 százaléka jelentkezik gimnáziumba. Ez a szám Ausztriában 23 százalék – mutatott rá Pölöskei Gáborné. Mint mondta, ott már felismerték, a jó szakmához jutás sokkal korábban pozicionálja a gyereket, a szakképzés nem zsákutca, hanem út a felsőoktatásba. Ennek Magyarországon is így kellene lennie. A probléma az, hogy a tanulók közel fele kilép a szakgimnáziumi érettségi után, a technikusi végzettség megszerzése előtt. Ez pazarlás – jelentette ki az államtitkár, s hozzátette, erősíteni kell, hogy a képzési rendszer ötéves, a cél nem az érettségi, hanem a technikusi bizonyítvány megszerzése. A szakgimnázium a mérnökképzés előszobája, a legjobb mérnököknek innen kell kikerülniük – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

PtkI