Kiegyezés

Illusztráció
Illusztráció
Hogy mit üzen március 15.? Kinek mit. Ratalics László írása.

Túl fiatalnak érzed magadat ahhoz, hogy a fejed felett döntsenek a jövődről? Akkor tájékozódj, olvass és kezdj el kávéházakba járni. De minimum keress rá a Facebookon a hasonszőrűekre, kövess, figyelj, gondolkodj, váltsd valósra a virtuális ismerőseidet. És ha úgy érzed, értelmes célra szerveződnek, például fel akarnak olvasni 12 pontot, csatlakozz! Ki tudja, mi lesz belőle.

Túl realistának érzed magadat ahhoz, hogy elhidd, képes vagy megváltoztatni azt, ami nem tetszik? Akkor jobb, ha azzal is mindjárt tisztában vagy, hogy a mindenkori hatalom rád építi az önbizalmát: a hitetlenségedre. Arra, hogy ha szembe is jönne veled a márciusi esőben egy kisebb tömeg egy égő tekintetű költővel az élén, te tovább bandukolnál. Aki semmiben sem képes hinni, az a saját sorsával szemben is közömbös.

Túl értelmetlennek tartod ezen agyalogni, mert egyik kurzus éppen olyan, mint a másik? Akkor tudd, hogy a hatalom és az oda igyekvők legtökéletesebb célpontja vagy: az ember, aki nem hajlandó értelmes gondolkodásra, ezért ki sem képes mondani, amit a világról tart, a legkönnyebben befolyásolható áldozat. Ha Vasvári Pál vagy Jókai a melletted lévő asztalra állva olvassa fel a kiáltványát, te végigborozod a napot a söntésben, este hazafelé kihányod magadat az útszélen és lefekszel. Veled soha semmi sem történik.

Ha zagyvaságnak látod a leírtakat, hiszen a mindennapi zűröket leszámítva minden rendben, akkor se gondold, hogy ez örökké így marad: légy éber, kritikus, kételkedő. Akkor javítsd a hatalmat: meglehet, egyszer ők fogják neked megköszönni.

És ha mindenkinek jó, akár egy unalmas ikszben is kiegyezhetünk.

– Ratalics László –








hirdetés