Kicsit zöld, de a miénk

Kicsit zöld, de a miénk
© Illusztráció: Getty Images
Az Ikarus kivéreztetése óta volt ugyan egy két tétova próbálkozás az állam részéről a szebb napokat látott hazai buszgyártás felélesztésére, de valamennyi kísérlet hamvába holt. Petneházi Attila írása.

Öt éve a kormány a győri Rába kivásárlására alapozva hirdetett nemzeti buszstratégiát, nemzeti buszcsereprogramot vizionálva, de a remélt több ezer helyett alig kétszáz hazai gyártású autóbusz talált eddig gazdára. A központi akarat mellett egy időben piaci megfontolások némely hazai vállalkozókat is arra indítottak, hogy ha elég pénzt (paripát és fegyvert) tolnak bele a bizniszbe, akkor talán sikeresek lehetnek, de a többségük azóta már eltűnt a süllyesztőben.

Tegyük fel, hogy a magyar cég kifejleszt egy alacsonypadlós városi autóbuszcsaládot, amelynek valamennyi darabja egyedi formatervek alapján készül, klimatizált, és miközben csendben suhan, a környezetet sem szennyezi jobban, mint a megengedett. Egyetlen baj van vele, hogy az előállítása drágább, mint a nagyszériás nyugati márkáké. És nem azért, mert a gyártó extraprofitra tör. Hanem, mert miközben a gazdaságos üzemméret valahol évi tízezer jármű kibocsátásánál van, a magyar piacon jelenleg évente 300 buszra teremtődik fizetőképes kereslet. Erőteljes politikai akarattal ez a szám talán megduplázható, de ettől még kicsit zöld marad a buszbiznisz; bár kétségkívül a miénk…

– Petneházi Attila –


Hamarabb indulhat újra a debreceni buszgyártás, mint azt bárki gondolná
A Napló azt kérdezte a megszűnt Magyar Járműtechnikai Zrt. egykori vezérigazgatójától, hogy megfelelő kormányzati támogatás esetén szerinte megteremthetőek lennének-e újra a cívisvárosban az autóbuszgyártás feltételei. Egy biztató fejlemény már van.









hirdetés