Ki tartsa fenn a figyelmet az órán?

Pénzügyi tudatossági diákfórum a Debreceni Egyetemen
Pénzügyi tudatossági diákfórum a Debreceni Egyetemen - © Fotó: Kiss Annamarie
Debrecen – Egy ötéves kisfiú a kérdésre, hogy rendőröst játszanak-e, azt válaszolta: nem, mi rendőrök vagyunk.

A Hogyan tartsuk fenn a hallgatóság figyelmét? kissé megtévesztő címmel tartott előadást a középiskolásoknak szóló pénzügyi tudatossági diákfórumon Lantos Mihály tanulásmódszertani oktató múlt csütörtökön a Debreceni Egyetemen. Az érdekfeszítő előadás tulajdonképpen arról szólt, hogyan tartsuk fenn a saját figyelmünket, a szakember pedig néhány, a jelenlegi társadalmi elvárásokkal szembemenő gondolatot is megfogalmazott.

– Érdemes azt végiggondolni, hogy bármilyen tantárgyat tanulunk, a tanárnak nem az a dolga, hogy mozgassa az agyadat és fenntartsa az érdeklődésedet. A tanár elsősorban eszköz, hogy megkapd a tudást, amit majd te magad használni fogsz! Vagyis a megoldást arra, hogy hogyan váljon érdekessé a tananyag, hogy hogyan válhatunk sikeressé a tanulásban, azt saját magunknak kell megtalálnunk. Ezért először arról beszélek, hogyan tartsuk fel a saját érdeklődésünket – fordult a némileg meglepő megállapítással a középiskolás hallgatóság felé Lantos Mihály az előadása bevezetőjében.

Tanulási ösztön

A szakértő a kisgyermekkortól indult. Mint mondta, egy négyévesnek nem kell elmagyarázni, hogyan kell tanulni, az érdeklődést fenntartani, hatéves korunkig mindannyian automatikusan használjuk a velünk született tanulási ösztönt. Ez a fantázia, a kreativitás, a képzelet, a játékosság, a színek, a formák, a képek alkalmazása. Az óvodások mesehallgatáskor szinte a lélegzetüket is visszatartva figyelnek, elmerülnek a mesében, s ez az arcukra is kiül. A pedagógia ezt az arcot mesehallgató arcnak nevezi. Lantos Mihály rámutatott, a gyerekek nem pusztán hallgatják a mesét, de belépnek a világába, és úgy érzik, valóban jelen vannak a történetben. – Ez azért fontos, mert amikor visszakérdezzük tőlük, hogy mi történt a mesében, nekik nem kell gondolkodniuk a válaszon, mint egy középiskolásnak fizikaórán, aki sokszor már két perc múlva sem emlékszik, mit mondott a tanár – viccelődött Lantos Mihály, s azzal folytatta, ha a gyerekeknek másnap ugyanazt a mesét egy icipicit megváltoztatva próbálják elmondani, rögtön tudni fogják, hogy tegnap nem így volt. – Vajon honnan tudják? – fordult a költői kérdéssel a hallgatósághoz a szakember, majd meg is fogalmazta a választ: mert ők a saját fantáziaképeikből olvassák az információkat! A kérdés elhangzása után nem racionális tényeket keresnek, hanem képeket. – Mindenki ilyen volt 6 éves koráig! – mondta a szakértő.

Jobbat és balt együtt

Lantos Mihály ezután arról beszélt, hogy az agyféltekék különböző információk feldolgozásáért felelősek. A bal félteke feladatai a gondolkodás, az elemzés, a racionalizálás, a komolyság. Logikai rendszerekben gondolkodik, amelyek a beszédhez, olvasáshoz, íráshoz, számtani műveletek elvégzéséhez szükségesek.

Lantos Mihály | Fotó: Kiss Annamarie

– Ha megkérdezzük a bal agyféltekét, hogyan kell tanulni, azt fogja mondani: ismétlés, gyakorlás. Ez a funkció arra szolgál, hogy a képességeiket készségszintre tudjuk fejleszteni. Így tanultunk meg írni, olvasni, profin biciklizni is – magyarázta a szakértő. Ám azt is kijelentette, ez a módszer biztosan nem jó az új ismeretek elsajátítására, mert ha arra akarjuk használni, abból magolás lesz, ami tévút. – Nem lehet információk tömegét megérteni és megtanulni úgy, hogy csak ismételgetjük őket. Ez rengeteg időt igényel, a megértési szint rendkívül alacsony lesz, ráadásul hamar elfelejtjük, amit megjegyezni próbáltunk. Mindenki járt már úgy, hogy magolás után tudta, mit kellene válaszolnia a tanár kérdésére – emlékeztetett rá. Vagyis ez nem hatékony módszer új ismeretek elsajátítására.

– Vizsgáljuk meg a jobb agyféltekét! Az művészi, kreatív, érzelmes, álmodozó, humoros, játékos. Itt lakik a képzelet: amikor a kicsik arról álmodoznak, hogy királylányok vagy tűzoltók lesznek, benne élnek a játékban – mondta Lantos Mihály.

– A jobb agyféltekében minden megtalálható, amit az életben élvezni lehet. Használjuk, amikor filmet nézünk, amikor viccelünk, amikor a telefonon zombikat pusztítunk. Kivéve, amikor tanulunk, mert az komoly dolog – nézett kérdőn a diákokra a szakember, majd folytatta: – Nem, valójában a tanulás nem egy véresen komoly dolog. A tanulás játék, ahogyan négyévesen csináltuk!

Kapcsold be!

– Vegyük elő, amit az iskoláig csináltunk! A bal agyféltekét arra használjuk, hogy megértsük a külvilágból jövő információkat, a jobb agyféltekét pedig arra, hogy ezekhez információkhoz kapcsoljunk valami érzelmet, színeket, formákat, fantáziaképet, játékosságot, akár hülyeséget is! – hangsúlyozta Lantos Mihály.

Fotó: Kiss Annamarie

Mert ahogy a meglepett hallgatóságot emlékeztette, mindannyian hallottunk olykor szüleinktől és tanárainktól „a hülyeséget persze mindig megjegyzed”-hez hasonló mondatokat. Akkor miért ne használnánk a tanulásra is? – Ezt úgy hívjuk, hogy teljes elmés tanulás. Bekapcsoló technikáknak nevezzük azokat a módszereket, amelyek segítségével újra egyszerre tudjuk bekapcsolni mindkét agyféltekét a tanulásba. Hiszen ezzel az ösztönnel születtünk mindannyian – emelte ki a szakember. Ezek közül a legegyszerűbb, amelyet sokan használnak is, bár talán nem is gondolják, mennyire hatékony: a lényeg kiemelése színekkel jegyzetelés közben. – Így emlékezni fogsz arra, amit az órán hallottál, mert a jobb agyféltekéd segítségével összekapcsoltad valamivel az információt – mondta a diákoknak. Majd ezután következett a második meglepő kijelentése: – Szóval szerintem majdnem mindegy, hogy neked vagy az iskolának milyen a technikai felszereltsége, használsz-e számítógépet, táblagépet, aktív táblát, okostelefont. Mindezek természetesen fantasztikus eszközök, mert információt keresni az interneten nagyon hasznos. Meg kell nézni a Nagy Korallzátonyt az interneten, mert ha meglátod, milyen szép színes, azonnal megjegyzed. De amit neked érdemes megkeresned, az elsősorban az, hogy hogyan tudsz élményt találni a tanulásban – foglalta össze Lantos Mihály.

PtkI


Jó kollégiumi körülmények várják a hallgatókat
Debrecen - Február 15-ig kell leadni jelentkezésüket a felvételizőknek. Alig több mint egy hetük maradt a felvételizőknek arra, hogy eldöntsék, melyik szeptemberben induló felsőoktatási képzésre szeretnének jelentkezni. Mint azt Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese a szerdai...

A Tóth Árpád Gimnázium
Debrecen - Az International Baccalaureate Diploma Programme , közismert nevén az IB 2013 óta működik a Tóth Árpád Gimnáziumban. Akkor Debrecen város felkérésére, Kósa Lajos polgármester támogatásával indult útjára a nemzetközi érettségi képzés, amely a TÁG falai között folyik, s megvalósításban rész...