Kézikönyv fuldokló vagy akasztott ember mentéséhez

Akt.:
Kováts Mihály 1820-ban megjelent kéttáblás munkája
Kováts Mihály 1820-ban megjelent kéttáblás munkája - © Fotó: Református Kollégium
Debrecen – Sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, nagykönyvtárának, múzeumának nevezetességeit mutatja be. Értékeink nyomában 21. rész: Elsősegélynyújtás – 200 évvel ezelőtt.

A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában nemrég került elő Kováts Mihály (1768–1851) A Hirtelen Halál Veszedelmeiben Való Segedelem című, 1820-ban megjelent két táblás munkája, mely 10 pontban foglalja össze a „Halál Veszedelmeiben Való” teendőket. A szerző a korának kiemelkedő orvos-tudósa, akadémikus, több munkája jelent meg hasonló témában, például a 1822-ben napvilágot látott „Rövid oktatás, mit kell, és mit nem kell cselekedni falusi bábának a természeti szüléskor”. E tárgyú munkái mellett csatlakozott a nyelvújítás mozgalmához, és számos magyar orvosi, kémiai, botanikai szakkifejezést alkotott. Hazai és külföldi tudós társaságok tagja volt.

Az egyházkerületi Levéltár gyűjtőkörébe elsősorban nem az ilyen témájú iratok, munkák tartoznak, ezért is tekintjük érdekességnek, hogy itt is megtalálható egy példány belőle. A „Segedelem” a – Szatmári Református Egyházmegyébe tartozó – Mátészalkai református egyházközség levéltári iratainak rendezése során került elő. Az egyházközség iratanyagát jegyzékbe foglaló korabeli tárgymutató ezt a művet a városi levéltárt illető okmányok csoportjába sorolta. Hogy az egyházközség irattárába miképpen került, arról nincs tudomásunk. Jelenleg a levéltár általános adattárában van elhelyezve.

Fél évszázad iratai

Egészen a 16. századig visszamenőleg gyűjti az egyházkerületi Levéltár a Tiszántúli Református Egyházkerület, a hozzátartozó egyházmegyék és egyházközségek, illetve a Debreceni Református Kollégium iratanyagát. Egyházközségeink irattáraiban leginkább fellelhető források az anyakönyvek, jegyzőkönyvek, iskolákra, egyházigazgatásra vonatkozó iratok. Ez a dokumentum is mutatja, hogy ezek az írásos emlékek mennyire értékesek és sokszínűek. A „Segedelmet” a 19. században számos példányban nyomtatták ki, és több nyelvre is lefordították. Az egyházkerületi Levéltárban lévő példányt 1820-ban, Trattner János Tamás betűivel nyomtatták Pesten.

Már a 18. században, Mária Terézia uralkodása idején születtek rendelkezések az életmentésről és az elsősegélynyújtásról. A 19. század második felétől már jelentős szakirodalma van a témának. Feltételezhetően a korszak rossz közegészségügyi állapota és az orvostudomány felgyorsult fejlődése hívta életre az ilyen tematikájú munkákat. Említésre méltó Balassa János, Arányi Lajos, Flór Ferenc ezen a szakterületen tanúsított munkássága. Flór és Arányi is Kováts Mihály e munkájára építkeztek a későbbi időkben.

Borbélynak, felcsernek

A korszakban az elsősegélynyújtást főleg a borbélyok és felcserek végezték. Kováts Mihály az említett A Hirtelen Halál Veszedelmeiben Való Segedelem című munkája több pontban kitér a borbélyokat illető feladatokra. Az Első tábla I. pontjában írja: „Hogyan kell a vízbe fúlt embert életre hozni.” Ezen belül a „Borbélyt illető oktatás”: „Az érvágás a vizbe fúltnak többnyire veszedelmes, kivévén (a mi igen ritka történet) ha az ábrázatjok fel van puffadva… […] Megszabadíthatja az ember maga magát is, ha a vízben nem lélekzik”.

Az Első tábla III. pontjában a következőkre ad útmutatást: „Miként kell a felakasztott embert feltámasztani.” Ezen belül a „Borbélyt illető oktatás”: „Az érvágás a felakasztottnak sokszor mindjárt szükséges, mégpedig azokban környűlállásokban, melyekben a vízbefúltaknak. […] A dohányfüstből, v. dohányléből készült kristélyok ártalmasok a felakasztattaknak. […]

Tapasztalat alapján

További érdekes témák, melyekre utasítást ad a 2 tábla: „Hogyan kell feleleveníteni a menykő által megütötteket”; „Miképpen kell feleleveníteni a megfagyott embert” és még további, a való életben valószínűleg számos alkalommal előforduló esetekre ad útmutatást.

Kováts Mihály munkája és a korban hasonló témában megjelent írások zöme pusztán „csak” mindennapi emberi tapasztalatokra építenek, azonban a korszakban így is nagy jelentőségűek.

A tudós akadémikus utóéletéhez tartozik, hogy a 740 kötetből álló, gazdag könyvhagyatékát a Sárospataki Református Kollégium Könyvtárára hagyta.

– Garas Norbert –



Kevesen tudják, de ötszáz éves térképritkaságok is pihennek Debrecenben

Értékeink nyomában: sorozatunk a kollégium gyűjteményeinek, nagykönyvtárának, múzeumának nevezetességeit mutatja be.


A család, amelyben a királynő ükanyja született

Sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, Nagykönyvtárának, Múzeumának nevezetességeit mutatja be. Értékeink nyomában: A Rhédey-hagyaték.


A protestáns lelkész termékeny bujdosása

“Értékeink nyomában” című sorozatunk a kollégium gyűjteményeinek, Nagykönyvtárának, Múzeumának nevezetességeit, ezúttal Luther bibliafordítását mutatja be.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés