Kevesen kértek kártérítést Szlovéniában a kommunista rezsim áldozatai közül

Zágráb – Szlovéniában a kommunista rendszer károsultjai közül eddig mindössze 35 ezren nyújtották be kérelmüket kárpótlására, miközben a kárpótlásra jogosultak tényleges száma több mint százezerre tehető – közölte szerdán a helyi média.

A kommunista rezsim eddig ismert és lehetséges áldozatainak számáról és azok kárpótlásáról a 2008-ban alapított ljubljanai Nemzeti Megbékélés Tanulmányi Központ igazgatója, Andreja Valic Zver történész, valamint Majda Pucnik Rudl, a Múlt igazságtalanságainak helyrehozása nevet viselő kormánybizottság elnöke beszéltek kedden Ljubljanában.

Majda Pucnik Rudl felügyeli az 1996-ban, a szlovén parlament által megszavazott jóvátételi törvény végrehajtását.

A törvény szabályozza a kárpótláshoz, valamint a nyugdíj- és rokkantsági juttatásokhoz való jogot a politikai elítéltek, valamint a törvénytelenül kivégzett áldozatok hozzátartozói számára. A jogszabály továbbá előírja ezen jogok érvényesítésének folyamatát, valamint a kommunista rendszerben, 1945 és 1990 között hozott jogerős ítéletek felülvizsgálatának lehetőségét is.

Szlovéniában a második világháborút követő időszakban 18 ezer 280 szlovén katonát és civilt végeztek ki. Emellett több mint 100 ezer más “jugoszláv nemzetiséghez” tartozó katonát és civilt, köztük nőket és gyerekeket is megöltek – hangsúlyozta Majda Pucnik Rudl.

Mint mondta: a börtönökbe az úgynevezett osztályellenségek kerültek, nyolc koncentrációs tábor is működött az országban, valamint négy büntetőtábor és húsz, átnevelés céljából létrehozott munkatábor.

A bizottság adatai szerint Szlovéniában összesen 25 ezer politikai foglyot zártak börtönbe, és 60 ezer embert fosztottak meg erőszakosan vagyonától.

Csak Szlovéniából a második világháború után 10 ezer németet telepítettek ki. Az ország száz leggazdagabb családját megfosztották vagyonától – ők többségében Ausztriába menekültek-, valamint 1948 és 1949 között 215 magyar családot üldöztek el a muravidéki Petesházáról (Petisovci). Ezen felül több mint 60 ezren menekültek el az országból a világ számos részére.

A bizottság 2001 és 2018 között 34 ezer 783 esetben állapított meg jogalapot a háború utáni kártérítésre, ebből 6841 esetben jogsértő bánásmód, 21 ezer 149 esetben politikai fogva tartás miatt, emellett 15 ezer 453 esetben ismert el anyagi kárpótlásra való jogosultságot a hozzátartozók számára.

A testület szerint azonban ilyen kérelmet a jogosultak csupán kevesebb mint egynegyede nyújtott be.

Az előadáson egy weboldalt is bemutattak, amelyet 2018-ban hoztak létre Emlékek kincstára néven, és amely 400 videót, hangfelvételt és írott beszámolót tartalmaz szlovén és angol nyelven. A második világháború utáni megpróbáltatásokról és menekültlétről vallanak benne Észak- és Dél-Amerikába, valamint Európa más országaiba száműzött szlovének.

– MTI –