Kevesebb lámpát, több csillagfényt!

A Hortobágyon még láthatjuk a csillagos eget
A Hortobágyon még láthatjuk a csillagos eget - © Fotó: Derencsényi István
Hajdú-Bihar – A fényszennyezés elsősorban az állatokra hat – zavarhatja a madarakat, felboríthatja az éjszakai állatok életciklusát s így tovább –, ám a folyamatos vagy a felesleges éjszakai megvilágítás emberre is káros. Például egyes típusú fények káros hatása összefügghet rákos megbetegedésekkel, sőt, a szaporodási ráta csökkenésében is szerepe lehet a rövidebb ideig tartó sötétségnek.

A fényszennyezés csökkentésére, illetve a csillagos égbolt védelmére irányul elsősorban annak a szakértői csoportnak a munkája, mely június 20-án tartotta harmadik tanácskozását a Megyeházán. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat keretében működő csoport ülése országossá bővült, azon többek közt a Földművelésügyi Minisztérium, a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, az E-on képviselői is részt vettek. Szó esett azokról a tapasztalatokról, amelyet a megyei önkormányzat delegációinak tagjai szereztek a külföldi tanulmányútjaik során, illetve saját munkájuk eredményeként megfogalmazott javaslatokat is tettek partnereik számára.

Előtérbe kerülhet

– A csoport az Interreg Europe „NightLight – regionális politikák javítása a fényszennyezés csökkentése, illetve a csillagos égbolt védelme és ökoturisztikai hasznosítása érdekében” elnevezésű, nemzetközi projektje keretében működik, lényegében képviselve hazánkat a spanyol, holland, luxemburgi, szlovén, olasz és dán partnerek mellett. Tavaly tavasszal volt a hazai első találkozó, majd ezt szeptemberben egy nemzetközi tanácskozás követte, ahol a külföldi partnerek ajánlásokat fogalmaztak meg az itteni problémák javítására – mondta el érdeklődésünkre Tuska-Mátrai Melinda, a megyei önkormányzati hivatal nemzetközi csoportjának vezetője. – Ezen ajánlások országos szinten is hasznosíthatók lehetnek. Az látszik, hogy az Agrárminisztérium egyre jobban előtérbe helyezi a természetvédelmet, így várhatóan a fényszennyezés is nagyobb figyelmet fog kapni.

Az emberre is káros

Ez a terület kicsit gazdátlan, hiszen a fényszennyezés mindenkit érint, de igazából senkit; érdemben nem igazán tud senki foglalkozni vele. A probléma, így a lehetséges megoldások is sokszereplősek.

– A fényszennyezés elsősorban az állatokra hat, az emberekre inkább közvetetten. Az ökoszisztémára kifejtett negatív hatásai általában ismertebbek, például zavarja a madarakat, felboríthatja az éjszakai állatok életciklusát, és hozzájárul a fajok eltűnéséhez is.

Ugyanakkor a folyamatos, vagy a felesleges éjszakai megvilágítás emberre is káros; többek közt zavarhatja bizonyos hormonok termelését, egyes típusú fények káros hatása összefügghet rákos megbetegedésekkel, sőt, a szaporodási ráta csökkenésében is szerepe lehet a rövidebb ideig tartó sötétségnek”

– részletezte a csoportvezető.

Mint mondta, a fényszennyezés közvetetten olyan problémákat is érint, mint például hogy a rossz minőségű villanykörték, vagy nem megfelelően kiválasztott színű fények hogyan ártanak az embereknek. – Sajnos, a városi gyerekek már nem is tudják, milyen a csillagos égbolt, és gyakran túlságosan félnek a sötéttől, hiszen szinte állandóan világít valami körülöttük. Bár a településeken a közvilágítással gyakran a közbiztonságot akarják erősíteni, nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy egy ponton túl már nincs összefüggés a kettő között – mutat rá Tuska-Mátrai Melinda.

Turistacsalogató

A külföldi partnerek által megfogalmazott ajánlások között szerepel az oktatás fejlesztése a témához kapcsolódóan: így már az óvodában, iskolában megtaníthatjuk azt, hogyan lehet a sötétségtől való félelemet leküzdeni, vagy megmutatni a gyerekeknek, hogy bizonyos színű fényeknél kevésbé jól látunk. A felnőttek felé is hasznos lenne kommunikálni, formálni a lakosság sötétséghez való viszonyát, sikeresen meggyőzni őket a környezetbarát világítási megoldások előnyeiről.

– A Hajdú-Bihar megyei munkacsoportban példamutató módon minden érintett szakterület képviselteti magát. Javaslatai közt szerepel, hogy a „csillagos égbolt” attrakciókat komplex turisztikai csomagok részeként érdemes értékesíteni. Erre jó példa a Hortobágyi Nemzeti Park „asztro-gasztro” programja, vagyis amikor egy slambucfőző vacsorás est után az égboltot vizsgálhatják a vendégek – említett egy hazai jó gyakorlatot Tuska-Mátrai Melinda.

cs2A Hortobágyon még láthatjuk a csillagos eget | Fotó: Derencsényi István

Megjegyezte: hazánkban három nemzetközi minősítéssel rendelkező csillagoségbolt-park van, a Hortobágyi mellett a Bükki és a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (utóbbi a Zselici Csillagpark).

Közvilágítás

– Magyarországon e témában a jogszabályi környezet meglehetősen előrehaladott: várhatóan őszre készül el az a tervezet, melyben az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez kapcsolódóan a fényszennyezés csökkentését célzó szabályozók is megjelennek. A projektben tanulmányozott luxemburgi példa mintájára az Agrárminisztérium szeretne kiadni egy világítástechnikai kézikönyvet, melyben többek közt a Natura 2000-es területeken alkalmazandó mesterséges megvilágításra tesznek javaslatot. De a köztereken sem mindegy, milyen lámpákat szerelünk fel, mert bár megvannak a kötelezően teljesítendő előírások, lehet azokat környezetbarátabban kivitelezni. Nagy különbség lehet például aközött, hogy egy égő széjjel szórja a fényét vagy maga alá, koncentráltabban; és nem mindegy, mennyi hőt termel. Fontos lenne, hogy a települések közvilágításának kialakításakor ilyen kérdésekről is kikérjék szakértők véleményét – hangsúlyozta a csoportvezető.

SzT


Kutatók javaslatai

Néhány javaslat egy nemzetközi kutatócsoport munkája alapján:

  • Amennyire csak lehet, el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz! A tudósok kritikusan értékelik a hideg fehér fények előretörését, főleg a LED-ek és más energiatakarékos fényforrások bevezetésével egyidejűleg.
  • A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van! Megfelelő ernyőzés esetén a kibocsátott fényt nem látjuk közvetlenül, az nem jut a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy éppen az égbolt irányába.
  • Az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és alacsony intenzitással világítsuk meg! Az EU szabványok gyakran sokszor erősebb megvilágítást ajánlanak, mint ami jelenleg a legtöbb európai településen megvalósult.
  • Igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez! Este 10 óra, vagy éjfél után jóval kevesebb fényre van szükség, ennek megfelelően az közvilágítás fénye csökkenthető. A megvilágítási szintek akár 50-80 százalékos csökkentése is lehetséges. (forrás: vilagitas.org)