Kevés nyugdíjra számítunk, mégsem takarékoskodunk

Kevés nyugdíjra számítunk, mégsem takarékoskodunk
© Fotó: Pixabay
Debrecen – A magyar nyugdíjrendszer sokak számára is­meretlen, csakhogy ismerete elengedhetetlen.

Mindenki a gondtalan idős korról álmodik, azonban a nyugodt nyugdíjas évekért tenni kell, előre tervezni, gyűjteni és tájékozódni a lehetőségekről. Manapság az emberek nagy többsége nincs tisztában azzal, hogy miért is olyan fontos felkészülni az időskori évekre, éppen ezért hívtuk segítségül Hajzer Enikő független pénzügyi szakértőt.

– A leggyakrabban a 40 és 55 év közöttiek érdeklődnek a mai megtakarítási konstrukciók felől, elsősorban a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségekről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy magával a magyar nyugdíjrendszerrel sincsenek tisztában az emberek, így annak kiszámításával végképp nem – kezdte a szakértő. Hozzátette: hazánkban felosztó-kiróvó rendszer van, aminek az alapja, hogy a jelenleg aktívan dolgozók tartják el a nyugdíjasokat. Az átlagéletkor megnőtt, a fiatalok sokkal többen és tovább tanulnak, mint korábban, ezenfelül a jelentős részük külföldön kezd el dolgozni. Így a finanszírozás kezd fenntarthatatlanná válni, ezért is került előtérbe az öngondoskodás.

Nyugdíjszámítás

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy miként lehet kiszámítani a havi nyugdíj összegét.

– A nyugdíj összegének megállapítása kissé bonyolult számítás, ami a laikusok számára nem lehet egyszerű. Alapjában két tényezőtől függ: mennyi elismert szolgálati időt gyűjtöttünk össze és mennyi a havi nettó, úgynevezett életpálya-átlagkereset. Ez nem azonos az utolsó években kapott bér átlagával, mint ahogy azt sokan gondolják. A nyugdíj induló összegének számítása: a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a havi nettó „életpálya” átlagkereset összegét. Ettől kezdve már csak két kérdést kell tisztázni: mennyi a nyugdíjszorzó és mennyi az életpálya-átlagkereset. Ez utóbbi miatt válik kissé komplikálttá a nyugdíjszámítás – hangsúlyozta Hajzer Enikő, s kitért az aktív munkával töltött időszakra.

Az emberek nagy része életszínvonal-csökkenést vár a nyugdíjba vonulást követően, mégis csak közel 20 százalékuk az, aki valamilyen nyugdíj célú termékbe fektetne.”

– Ennek az alapoka, hogy a magyar pénzügyi kultúra igencsak elmaradott a nyugati országokhoz képest, ahol egészen más a szokás: az emberek a bevételük 90 százalékát költik el, a fennmaradó részt pedig félrerakják. Ez szerintem egy nagyon jó gondolkodásmód.”

Megtakarítások

Akik felelősségteljesen gondolnak a jövőjükre, azok több megtakarítási lehetőség közül is választhatnak.

– Manapság a nyugdíjbiztosítás a jelenleg legelterjedtebb nyugdíj-előtakarékossági forma hazánkban. Ezek a pénzügyi termékek átláthatók, nem igényelnek az ügyfél részéről hozzáértést, illetve az állam által adott 20 százalékos adójóváírás is igénybe vehető erre. A nyugdíjbiztosítások mellett általában a nyugdíjpénztárak nyújtanak még lehetőségeket, s többnyire a munkáltatóknak köszönhetően, hiszen nagyon elterjedt a cafeteria-megoldás. A nyugdíj-előtakarékossági számláról (NYESZ) kevesen tudnak, ennek a pénzügyi alapismeretek hiánya az oka – tette hozzá.

Hajzer Enikő pénzügyi tanácsadó| Fotó: Derencsényi István Hajzer Enikő pénzügyi tanácsadó| Fotó: Derencsényi István ©

Hajzer Enikő még egy jó tanáccsal szolgált: akinek már van valamilyen nyugdíj-előtakarékossága, az figyeljen arra, hogy igényelje vissza a 20 százalékos adójóváírást, mert ez nem automatikus, és így sok „ajándék pénztől” eshetnek el az ügyfelek.

Egyre többen

A KSH adatai szerint az előző évekhez képest nőtt az öregségi nyugdíjra jogosultak száma (2016 végére elérte a 2 millió 46 ezer főt), ami leginkább a népesség korösszetételének változására vezethető vissza. Az átlagéletkor nemcsak Magyarországon, de egész Európában folyamatosan emelkedik, egyes előrejelzések szerint hazánkban a születéskor várható élettartam 2060-ig a férfiaknál több mint 10 évvel, a nők esetében pedig 8,2 évvel is növekedhet majd. Mindemellett az úgynevezett Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával a számítások alapján 2030-ra 2,1 millió, 2060-ra pedig több mint 2,5 millió fő lehet nyugdíjas korú.

HBN–Nagy Emese


Az Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint 20 évig még mindenképpen stabil a jelenlegi nyugdíjrendszer
Budapest - A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása jelentősen javította a fenntarthatóságot. A strukturális reformok nélkül nem lehetett volna végrehajtani a költségvetés konszolidációját, és nem lehetett volna megalapozni a következő évek béremeléseit. A 2010 utáni reformintézkedések – mi...

Fotó: Pixabay
Budapest - Januártól 3, illetve 3,8 százalékkal nőnek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások a decemberihez képest, attól függően, hogy 2017-ben vagy annál korábban állapították meg a járandóságot - jelentette be az az emberi erőforrások minisztere csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Balog...








hirdetés