Kevés, ha „csupán” okos a gyerek

Zöldségtermesztés közmunkában. Kellő odafigyeléssel minden megtanulható…
Zöldségtermesztés közmunkában. Kellő odafigyeléssel minden megtanulható… - © Illusztráció: ÉKN-archív
Hajdú-Bihar – A tankötelezettségi korhatár 16 évre történt leszállítása csak súlyosbítja a helyzetet.

Milyen perspektíva állhat a gyerek előtt, aki egy olyan halmozottan hátrányos helyzetű bihari faluban látja meg a napvilágot, ahol a közmunkások kétharmadának (akik között 40-50 éves emberek is vannak) életében nem volt munkahelye? Leginkább semmilyen…

A három H átka

Miközben egyes kelet-magyarországi kistérségekben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya eléri vagy akár meg is haladja az 50(!) százalékot, a Dunántúl legnagyobb részén ez a mutató az 1(!) százalékot sem éri el. Kutatások bizonyítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetből önmagában az oktatás nem jelent kiutat; legalábbis Magyarországon biztosan nem. Azok a gyerekek tartoznak ebbe a körbe, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, akiknek a szülei alacsony iskolai végzettségűek, ezért a foglalkoztatottságuk is alacsony, és elégtelen lakókörnyezetben élnek. Polgármesterekkel beszélgetve nagyjából ugyanarra a következtetésre jutottunk, amit a társadalomtudósok, a szegénységkutatók is állítanak, hogy tudniillik az iskola a társadalmilag hátrányos helyzet okozta tanulási nehézségeket nem tudja kompenzálni.

Mélyszegénységben

Húsz év alatt talán 3-4 roma gyerekünk szerzett érettségit. Vass Mária

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű iskolások aránya Bojton nagyjából 90 százalék, de az óvodában is megközelíti a 80 százalékot – tudtuk meg Vass Mária polgármestertől, aki úgy emlékszik, hogy az elmúlt 15-20 évben a halmozottan hátrányos helyzetű családokból indult bojti gyerekek közül talán 3-4 jutott el az érettségiig. – Volt példa diplomaszerzésre is, de ezt inkább csak az egy-két tehetősebb család gyerekei tudták elérni. Komoly gond, hogy a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt a képzetlen fiatalok 16 évesen hazajönnek, és kérik, hogy kaphassanak közmunkát. Szerintem nekik még (legalább 18 éves korukig) az iskolapadban lenne a helyük, ahol elsajátíthatnának egy-egy jó szakmát – fogalmazott. „Össze tenném a két kezem, ha a faluban lenne 10-20 szakmunkás. Ezzel szemben a valóság az, hogy a település 120 közmunkása közül a kétharmadnak életében nem volt munkahelye. Pedig vannak közöttük 40-50 éves emberek is” – árulta el Vass Mária.

Akikre felnéznek

A gyulai román nyelvű gimnázium sok bedői fiatalt felkarolt. Eszenyi Antal

Bedőn annak köszönhetik a jobb sorukat a gyerekek, hogy román nemzetiségi településről van szó. Eszenyi Antal polgármester arról számolt be, hogy mivel román kisebbség jelentős számban él a faluban, a kisebbségi önkormányzat mindig megtalálja a módját annak, hogy kikerekítse a gyerekek oktatására, képzésére rendelkezésre álló összeget. „Adott már a mi kis falunk államtitkárt, sőt európai parlamenti képviselőt is ennek az országnak” – mondta büszkén, hozzátéve, hogy időnként a tévében nyilatkozók között is fel-feltűnnek bedői gyökerűek. A bedői gyerekek egyébként Körösszakálba járnak általános iskolába, és aki ambícionálja a továbbtanulást, az választhatja például Gyulán a román nyelvű gimnáziumot. Utóbbi intézmény már eddig is sok gyereket felkarolt.

Szűk a mozgásterük

Váncsodon összesen 181, 4-18 év közötti fiatal él, akik közül minden második hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű családból jön. Szalay Csaba polgármester nem tud olyan hátrányos helyzetű váncsodi gyerekről, aki az elmúlt tíz évben diplomaszerzésig jutott volna. – Az önkormányzat a legutóbbi ülésén aktualizálta a helyi esélyegyenlőségi programját és elfogadta a járási esélyteremtő programtervet – mondta el a Naplónak a települési vezető, érzékeltetvén, hogy ami a lehetőségeikből telik, azt ők helyben megteszik. Ezek a lehetőségek azonban meglehetősen szerények egy olyan kis faluban, ahol a legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat.

Mezőpeterd elöljárója úgy gondolja, hogy ha a mai világban egy gyerek akar és képes is tanulni, akkor viheti valamire. Bár azt Pap Miklós is elismeri, hogy az esélyek soha nem lesznek egyenlőek, meggyőződése, hogy sok múlik a szűk környezeten. „Persze, ehhez az kell, hogy a szülők (még ha maguk nem is tanult emberek) felismerjék, hogy a gyerekük csak akkor fogja náluk többre vinni, ha szakmát tanul, leérettségizik vagy akár diplomát szerez. Minta van előttük, hiszen például Budapesten komoly pozíciókban dolgoznak Mezőpeterdről elszármazott emberek” – mondta.

– Petneházi Attila –


HHH-s diákok aránya

Tiszántúlon:

Cigánd: 55,5%
Ózd: 40,6%
Kunhegyes: 44,6%
Szikszó: 39,4%
Gönc: 39,6%

Dunántúlon:

Budakeszi: 0,2%
Szentendre: 0,5%
Érd: 0,7%
Győr: 0,7%
Szombathely: 0,8%









hirdetés