Kettő jó, a másik kettő kevésbé

Akt.:
Nagy Bence (kékben) remek boksza bronzérmet ért a Bocskain
Nagy Bence (kékben) remek boksza bronzérmet ért a Bocskain - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Bár van benne hiányérzet, összességében elégedett a debreceniek edzője.

A legtöbb pontot szerezték a DVSC bunyósai a múlt héten megrendezett 63. Bocskai emlékversenyen, Salánki László tanítványai közül például mindenki éremmel zárt az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban lezajlott via­dalon.

Egy súlycsoporttal feljebb

A legnagyobb sikert természetesen az 52 kg-os súlycsoportban induló Bernáth Attila érte el, aki amellett, hogy egy iráni (Omid Ahmadisafa) és egy botswanai öklözőt (Rajab Otukile) legyőzve megnyerte élete első felnőtt versenyét, még a torna legjobbjának járó díjat is hazavihette.

– Attila a versenysúlyánál egy csoporttal feljebb indult, ami még inkább emeli a teljesítménye értékét. Ellenfelei nem nyeretlen kétévesek voltak, de szerencsére megoldotta a feladatát. Az első meccse talán könnyebb volt, de a döntőben mindent ki kellett adnia magából, szerencsére jól mozgott, jól felépítette a meneteket, és megérdemelten diadalmaskodott a végén.

Lehetett volna fordítva

Sorrendben először a 91 kilóban Nagy Bence lépett szorítóba a cseh Jan Pavel ellen, akire a második menetben számoltatott is, így magabiztosan lépett tovább, ahol a belga Victor Schelstraetével egy jó kis adok-kapok után jutott be a legjobb négy közé. Az elődöntőben az ukrán Serhii Horskov elleni meccse szikrázóan kemény volt, a pontozók a pofonosztásból végül a szomszédos állam versenyzőjét hozták ki győztesen.

– A cseh nem volt túl képzett, de erős és kemény volt, ráadásul a „fülest” is bírta. A belga legalább egy számmal nagyobb volt a versenyzőmnél, képzettségben is felvette a versenyt, de Bence ezt is megoldotta a nagy szívével. Az elődöntő lehetett volna fordítva is, ezúttal így döntöttek a bírák.

Meg kell vizsgálni

A 81 kilósok között induló Tóth Ádám az első meccsét boksz nélkül nyerte, mivel iráni ellenfele még a verseny előtt Bécsben elszökött a csapatától. A döntőbe jutásért aztán az oroszos nevű, de holland Kasparian Artjommal nézett farkasszemet.

– Verhető volt a holland srác, az első menet megvolt a bíróknál is, de a második és harmadik menet már nem sikerült olyan jól. Majd meg kell vizsgálnunk, hogy Ádámból miért nem jött ki most a munka.

A címvédés reményében lépett szorítóba a 75 kg-osok között Nagy Tímea, akinek ezúttal meg kellett elégednie egy bronzéremmel, bár az előzmények tudatában már az is értékelendő, hogy vállalta a megmérettetést a hazai versenyén.

– Timi sajnos műtét előtt állva, influenzával küzdve, nagyjából 50 százalékos formában indult el a tornán. Önmagához képest nagyon rosszul bokszolt, benne ennél sokkal több van, megosztott pontozással kapott ki az orosz Oksana Trafimovától az első menet 4:1-re a miénk volt, a második ilyen arányban az ellenfélé, akit a döntő menetben 3:2-re látták jobbnak a pontozók. Nem „dünnyögtünk”, mert oda is lehetett ítélni, egy jó állapotban lévő Timi ezt az összecsapást hozta volna. Összességében a tornával kapcsolatban – bár van bennem hiányérzet – pozitív a kép, főleg annak tudatában, hogy idén kissé kalandosra sikerült a felkészülésünk – nyilatkozta a szakember.

MSZ