2017.07.14. 12:00
Magas csúcsok és mély szakadékok közt gyógyít egy debreceni orvos
Debrecen - Akinek szilárd háza, jakja és pár kecskéje is van, már egészen módosnak számít.
Debrecen - Akinek szilárd háza, jakja és pár kecskéje is van, már egészen módosnak számít.
A Climbing for Christ („Mássz Jézusért”) tagjai árvaházat támogatnak Nepálban, Malawiban, orvosi rendelőt Haitin, imaházat Peruban, lakóházakat Indonéziában, árva és családos gyermekrabszolgákat vásároltak ki és szabadítottak fel, éhezőket segítenek, a nepáli földrengést követően pedig a károsultakon segítettek a hegyi falvakban házaik újjáépítésében és élelmiszer-adományokkal.
A szervezet tagsága 62 országból tevődik össze, közöttük két magyar is van, egyikük Nitkovszki Eduárd orvos, a debreceni Szappanos utcai baptista gyülekezet tagja, aki rövidesen újra útra kel. „Három évvel ezelőtt hegymászással kapcsolatosan keresgéltem az interneten, akkor találtam rá a Climbing for Christ honlapjára, felvettem velük a kapcsolatot, és 2015-ben már tagja is lehettem egy tibeti expedíciónak. A társaimmal Katmanduban csatlakoztunk a többiekhez, illetve helyi kalauzunkhoz, az ottani misszió vezetőjéhez. Együtt indultunk tovább, belföldi repülővel a 3000-4000 méter magasan fekvő Humlába. A gép épp akkora volt, hogy hatfős csapatunk és csomagjaink elfértek rajta, körülbelül ugyanennyi helybélivel együtt, a repülőtér pedig a helyi viszonyoknak megfelelő, igen rövid kifutópályával, egyik végén heggyel, a másikon szakadékkal. Valóban az Indiana Jones-filmek hangulatát idézte.”
Megfizethetetlen egészség
„Az út további részét gyalogosan folytattuk, a nagyobb csomagjainkat szamárháton szállítottuk. A napközbeni 13-14 fokos hőmérséklet erős UV-sugárzással és ritkább levegővel párosult, de éjszakára mínusz 10 fokig is lehűlt a levegő. Egy táskával és egy hátizsákkal utazunk, ezek súlya együttesen sem haladhatta meg a 30 kilót, és a mi dolgaink mellett bele kellett férjenek a helyi lakosoknak vitt gyógyszerek, vagy a napelemes hangos Bibliák is. Így gyalogoltunk 6-8 órát, komoly szintkülönbségekkel tarkítva, ilyen távolságra vannak egymástól ugyanis a települések.”
Az ottani falvakban 100-150 ember él, jellemzően több generáció egy fedél alatt. A fiatalabbak próbálnak gondoskodni az idősekről, jellemző a sok gyermek. Akinek szilárd háza, jakja és pár kecskéje is van, már módosnak számít. Az idősebbek jórészt írástudatlanok, az iskolázottság nagyon nagy érték, a szülők igyekeznek taníttatni a gyerekeiket, bár iskola többnyire csak a tartományközpontban van. Egészségügyi ellátás gyakorlatilag nincs, csupán a főbb városokban kisebb kórházak, ahol az ellátásért fizetni kell, a helyiek számára akár teljesíthetetlen összegeket is. Emiatt a Nitkovszki Eduárdék által vitt gyógyszereknek és orvosi segítségnek módfelett örültek.
Érzi az elhívást
Bármilyen meglepő, a Himalájában gondot jelent ivóvízhez jutni. Elsődlegesen a rossz higiéniás körülmények miatt, amelyen a monszun nagy esőzései tovább rontanak.
A földrengés után víztisztító berendezésekre gyűjtöttünk adományokat. A Szappanos utcai baptista gyülekezet és az egyik debreceni református közösség lelkipásztora által felajánlott összegből a helyi misszió vezetője Katmanduban szerzett be egyet.”
Amikor megtudták, hogy orvos, rögtön megjelentek az ellátásra szorulók. „Elkezdődött az a sajátos betegellátás, amihez a feltételek teljességgel hiányoztak, a nálunk lévő gyógyszerekre és szaktudásunkra, hitünkre támaszkodhattunk. A betegek között voltak, akiket ízületi fájdalom gyötört, de találkoztunk súlyos tüdőgyulladással is. Elláttunk sebet, amennyire lehet, csökkentettük egy középfül-gyulladásos panaszait, de várandós asszonyt is vizsgáltunk. Este vetítést tartottunk, Jézus életéről szóló filmmel hirdettük az evangéliumot. Ezen alkalmakon részt vett a falu apraja-nagyja, voltak, akik utána kérdeztek is a látottakról.”
A debreceni orvos azt mondta, szervezetük igyekszik évente legalább egyszer-kétszer csoportot küldeni oda, ahol jártak korábban. Így idén ősszel ismét indulnak Nepálba. Ő maga az őszi misszióhoz szeretne csatlakozni, mint fogalmazott, érzi az elhívást, és tudja, a térséget sújtó korábbi földrengés csak rontotta az amúgy is nehéz életkörülményeket, azaz komoly szükség van a munkájára. Ezúttal egy közép-nyugati régió négy-öt faluját, tanyaközpontját keresnék fel, segíteni a rászorulókon.
Víztiszítókat vennének
Nitkovszki Eduárdék örömmel fogadnak felajánlásokat. Elsősorban telekommunikációs eszközökre volna szükségük, mert bármilyen hihetetlen, Nepálban adott a mobillefedettség, így a tabletek, telefonok a falusiak számára kapcsolatot biztosíthatnak az oktatási, egészségügyi intézményekkel, missziós központokkal. Kellene gyógyszer (fájdalomcsillapító, lázcsillapító, antibiotikum), a sebellátáshoz fertőtlenítőszer, kötszer, illetve készpénz további víztisztító berendezésekre, tablettákra. Az egyszerű családi víztisztító szűrők darabja 45, a hordozható expedíciós víztisztító berendezésé (elfér egy hátizsákban), 1500 dollár, ám egy egész falu átmeneti vízszükségletét meg lehet vele oldani, és földrengések esetén is bevethető.