Két világ él egymás mellett

Akt.:
Két világ él egymás mellett
© Fotó: Kovács Zsolt
Bojt – Végletekig kiéleződtek az ellentétek, az időközi választás sem biztos, hogy békét hoz.

Élnek még egyáltalán ebben a faluban? – ez a gondolata támad az embernek, ha hétköznap délelőtt érkezik a zsáktelepülési állapotából néhány éve kiszabadult Bojtra. Sok az elhagyott ház, némelyik teteje beszakadt. A gazzal felvert porták között aztán olyan épületet is találni, ahol van élet – vetemények a kertben, nyírott fű a bejárón. Majd ismét olyan házak, főleg a temetőbe vezető út mentén, ahol azt hinnénk, hogy nem laknak: lyukas tető, ponyvaféle az ajtó és az ablak helyén, méteres gaz, a kerítésnek csak a maradékai merednek. De igazságtalanok lennénk, ha nem vennénk észre a modern játszóteret, a felújított óvodát, a tájházat, a rendezett iskolát, polgármesteri hivatalt és idősotthont, a parkosított részeket.


Fotó: Kovács Zsolt Fotó: Kovács Zsolt ©

Mintha két világ élne egymás mellett a határközeli bihari településen. A látszat azonban a valóság az 550 lelkes Bojton, ahol hivatalosan áprilisban feloszlatta önmagát az ötfős képviselő-testület, s június 19-én időközi választást tartanak.

A múlt: Selyembojt

– Bojt a megye büszkesége volt valamikor – állítja a most 83 esztendős Aranyi Ferenc, aki változó beosztásokban negyvenhárom évig volt a falu vezetője (2006-ban már nem indult a polgármesteri tisztért).

Utódja az a Vass Mária (független) lett, aki márciusban egy együttműködőbb képviselő-testület reményében szintén megszavazta a települést vezető grémium feloszlatását.


Fotó: Kovács Zsolt Fotó: Kovács Zsolt ©

– Selyembojt, így nevezték régen ezt a kis falut, ahol az emberek összefogásával óvodát, iskolát, kultúrházat építettünk, bevezettük a villanyt. A vágóhidunkat még Berettyóújfalu is irigyelte. Aztán valami nagyon félrement… Először a téeszesítés, aztán Biharkeresztessel a közös tanács, utána a rendszerváltás; egyikből sem jöttünk ki jól. Elment az értelmiség, a fiatalok. Akik meg jöttek? Azok többségéről inkább ne beszéljünk. Hiszen láthatta, hogyan élnek közülük többen is. Széthúzás van mindenütt. Nemcsak a régiek és a betelepültek között, hanem már családon belül is. Szóba állnak egymással az emberek, de bizalmatlanok. Nem tudni, hogy ki kivel van, amit beszélnek, kinek és hogyan adják tovább. Félnek, hol üt vissza rájuk. Főleg, ha a választásról érdeklődik – osztja meg a véleményét a Naplóval Aranyi Ferenc.


Fotó: Kovács Zsolt Fotó: Kovács Zsolt ©

Lopni megy az ember…

– Jóban vagyunk itt mindenkivel, nem akarunk haragost szerezni, ezért inkább ne írja le a nevünket – bocsátja előre kérdéseink hallatán egy házaspár, akik dicsérik Vass Mária polgármesteri tevékenységét, mondván, itt született, itt volt tanító, ismer mindenkit, szót ért a legtöbb emberrel. – Csak hát vannak a képviselők között összeférhetetlenek, aztán a polgármester asszony Rácz Emil képviselővel együtt kisebbségben maradt. A játszótér építésén csattanhatott össze a testület – halljuk a nőtől, majd férje szigorú pillantására elhallgat. Mint kiderül, a falubeliek szerint Bojt 6 millió forintot kapott a játszótér építésére, ami 4 millióba került, 2 millió pedig „eltűnt”. Pár házzal odébb egy középkorú nő ugyancsak névtelenséget kér, mert „ha marad Vass Mari, akkor megtorolja azt, amilyen véleménnyel vagyok róla”. Beszélgetőtársunk szerint a volt polgármester

„lenézi az embereket, tiszteletlenül beszél, ahol a népesebb családokat nem hívja be közmunkára, aztán meg csodálkoznak, ha lopni megy az ember?!”

Fókuszban a közmunka

– Sanyó Ferenc vagyok, nemsokára megszületik a harmadik gyerekem, és nem hív be a polgármester közmunkára – elégedetlenkedik. Novák Zoltán jószágokat tart, kocsmáros, nem függ az önkormányzattól. Ő a Bojtért Egyesület tőle bérelt földjéről beszél, sérelmezi, hogy nem újították meg a szerződését. Majd arról panaszkodik, hogy a korábbi településvezető „csúnyán beszél az emberekkel, megválogatja, kit hív be közmunkára”.


Fotó: Kovács Zsolt Fotó: Kovács Zsolt ©

Ugyanerről panaszkodik Balogh Győző. – Két órára vagyok bejelentve, napi ezer forintot keresek, ebből nem lehet megélni. Nem képes közmunkát adni Mária. Menjek lopni?

Rácz Katalin úgy gondolja, olyan polgármester kell, „aki a faluért van, nem a hatalomért, és normálisan beszél az emberekkel.” Szerinte üzemet, gyárat kell Bojtra hozni, és nem tetszik neki, hogy a községben nincs zöldséges, hentes, virágárus, holott „lenne, aki megtermelné”. – A falunk határában megy majd el az M4-es sztráda, biztosan lesz ott egy pihenő. Árulhatnánk a Bojton termelt zöldséget, gyümölcsöt! Na, ebben kellene gondolkodni! – vallja.

– Kovács Zsolt –


Hárman indulnak a falu vezetéséért

Vass Mária (független) polgármester a közmunkában megtermelt áruk eladásáról szóló bizonylatokat mutatja, hangsúlyozva: a pénz a falu kasszájába ment. Úgy látja, Bojt nem tudna eltartani egy zöldségest, egy virágost és egy hentest, különben is van húsáru a boltokban, és virágot is lehet venni. Az M4-es pihenőjében ő is nagy lehetőséget lát. Tervei között szerepel még munkahelyek teremtése, a kiskertekben a mezőgazdasági termelés népszerűsítése.

A vádakra is reagál. – Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten! Azt visszautasítom, hogy csúnyán beszélnék bárkivel is. Az önkormányzatnál számos vizsgálat volt az utóbbi időben, egyik sem tárt fel hiányosságot, visszaélést. A játszóteret a Bojtért Egyesület építtette, a folyamatot többször ellenőrizték, szabálytalanságot nem állapítottak meg. Közmunkára igyekszünk behívni mindenkit, akit csak lehet. A jelenlegi képviselő-testület tagjai többsége be sem jön a hivatalba, a helyi pletykák szerint ítélkezik, nem kérdez, hanem levelez velem. Nem fejlesztő, támogató ötletekkel és szándékkal közelítenek, hanem folyton számon kérnek, utasítanak, ellenőriznek – hangsúlyozza.

Bereginé Szegedi Hajnalkát (független) telefonon értük el, határozottan nemet mondott, amikor a kialakult helyzetről, annak tanulságairól és a terveiről kérdeztük.

Miklós-Szabó Antal (Magyar Munkáspárt) azt mondja, nem a pénzért lenne polgármester, társadalmi megbízatással látná el feladatát. Bár nem él Bojton, ismeri a falut, középiskolai osztálytársai voltak innen. Megválasztása esetén felszámolná a megosztottságot, falugyűléseken kommunikálna az itt élőkkel, átláthatóvá tenné a település működését. Fontos a munkahelyteremtés – sorolta.









hirdetés