Két és fél óra a nőstényé, a hím kérész élete ennyi sem

Két és fél óra a nőstényé, a hím kérész élete ennyi sem
© Fotó: Konyhás István
Tiszafüred – Mint a tenyerét, úgy ismeri a Tiszát Végh József; nekünk a tiszavirágzásról beszélt.

A Tiszavirág ünnepen találkoztunk a hetvenedik évéhez közeledő nyugdíjas pedagógussal. Éppen a Tisza természeti jelenségeinek egy-egy kivételes pillanatát megörökítő faragott faképeit árusította. Beszélgettünk az életéről, tanári múltjáról, egykori sportsikereiről, és az is szóba került, hogy Tiszafüreden még mindig abban a házban él, amelyikben a nagyapja született. Ahogy azonban haladt az idő, egyre többször pillantott az órájára. – A közeli kikötőből viszek csoportokat. Tudod, tiszavirágzás van, ilyenkor sokan kíváncsiak a Tiszára… – majd egyre jobban belemélyed a témába a folyó egyik legjobb ismerője. Igaz, kérdéseinkkel mi is inspiráltuk.

furedi

Végh József Fotó: Kovács Péter

Mint a búgócsigák

– A tiszavirágzás lényegében a kérészek tánca a víz felett. A rovar a mélyben, az iszapban fejlődik három éven keresztül, majd ledobja a „tokot”, a hímek kétszer, a nőstények egyszer vedlenek, és június derekán a felszínre jönnek. Előbb az addigra körülbelül 12 centiméteresre fejlődött hímek, majd a nyolc centis nőstények. Már a felszínt közelítve sok elpusztul, szinte színtiszta fehérje a rovar, a halak nagyon szeretik, de a felszínen is pusztulnak. A rajzás az estéhez közeledve kezdődik. A levegőben párosodnak, azaz a hím megtermékenyíti a nőstényben lévő petéket, majd miután megtörtént a nász, a hím élettelenül esik a vízbe. A nőstény igyekszik vissza arra a helyre, ahol a felszínre jött, belehelyezi a 6–8 ezer petét a vízbe, utána számára is befejeződik a természet által neki két és fél órára mért felszíni élet. A peték búgócsigaszerűen süllyednek a mélybe, belefúródnak az iszapba, és kezdődik a három évig tartó fejlődés. A lárvák a folyó aljzatában kis csatornát vájnak, és ami abba törmelék belehullik, azzal táplálkoznak.

HBN–KZS








hirdetés