2016.10.04. 19:05
Világvallások kereszttüzébe helyezik a debreceni diákokat
Debrecen - Mi, felnőttek, nem is sejtjük, hogy a gyerekek mennyire értik ezeket az összetett problémákat.
Debrecen - Mi, felnőttek, nem is sejtjük, hogy a gyerekek mennyire értik ezeket az összetett problémákat.
Verona után egy másik nagyváros, Jeruzsálem nevét viseli a Csokonai Színház idei osztálytermi színházi nevelési előadása. A tavalyi, középiskolásoknak szánt, a középkor és a reneszánsz életfelfogását ütköztető Rómeó és Júlia-feldolgozás után a rendező, Madák Zsuzsanna most a sötét középkorba, a keresztes hadjáratok idejére „repíti vissza” három színművész – Mercs János, Mészáros Ibolya, Rózsa László –, valamint a foglalkozásvezető, Gemza Melinda segítségével a diákokat. Mégpedig felső tagozatos általános iskolásokat, amely korosztály számára, bevallom őszintén, tartottam tőle, hogy az előadás témája talán túlságosan nehéznek bizonyul majd.
Madák Zsuzsanna és az alkotótársai ugyanis rögtön az előadás elején, mintegy felvezetőként nem kevesebbre vállalkoznak, minthogy a kiskamaszokat belehelyezzék a három ábrahámi világvallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – történetébe. Mindezt Ábrahámnak Isten számára a Jeruzsálem közepén álló sziklatömbön – majdnem – bemutatott áldozata kapcsán mesélik el, ám a kiváló pedagógiai érzéküknek köszönhetően tudják: a mese itt önmagában kevés lenne. Ezért egy, az egész előadást nagyban segítő, szemléltetésre tökéletesen alkalmas anyaggal, az úgynevezett kinetikus homokkal kezdenek el dolgozni, ebből építik meg a sziklát, a szent hegyre épülő mecsetet és templomot, s a homok megmunkálása közben hozzák közelebb a diákokhoz azt az okot, annak a Jeruzsálem szent földjéért folyó vallási harcnak az eredőjét, amely végül az előadás időpontjáig, 1192-ig, s a pápa által meghirdetett keresztes hadjáratig vezet.
A három színész és a foglalkozásvezető feladata a gyerekek figyelme fenntartásának, sőt, fokozásának érdekében innentől még bonyolultabbá válik. A színészek ettől fogva kezdenek el egymással párhuzamosan két, illetve három szerepet játszani, Gemza Melinda pedig az ő játékukat követve állítja meg a hősök legkritikusabb élethelyzeteinél az előadást, s vonja be jól irányzott, az adott témát és problémát árnyaltabbá, „emészthetőbbé” tévő kérdések segítségével a diákokat a történetbe.
A Verona, 1301 című osztálytermi színházi nevelési előadásban ez a már jól bevált, beigazolódott módszer – minden kezdeti, a korosztályra vonatkozó kételyeim ellenére – a Jeruzsálem című előadás esetén is tökéletesen működik.
Hisz a kiskamaszoknak több érve és ellenérve is van arra, hogy a három színész három németalföldi fiatal – Hans (Mercs János), Jürgen (Mészáros Ibolya) és Günther (Rózsa László) – bőrébe bújva a pápa parancsára miért induljon, vagy épp miért ne induljon el a Szentföldért vívott keresztes háborúba. Azért a szent földért vívott harcba, ahol a muszlimok és a zsidók már amúgy is folyamatos viszályban élnek egymás mellett. Ám itt sem a gyerekek ellenérvei, sem pedig – tudjuk jól – a történelmi események nem segítenek: a keresztes lovagok elindulnak, s pár rövid időre elért fegyvernyugvást leszámítva több évtizeden át harcolnak Jeruzsálemért, Jeruzsálemben.
A történet további menetébe – a keresztes lovagoknak egy muzulmán erődítmény elfoglalására tett kísérlete kellős közepébe, ami miatt a szultán fogságába esnek –, Madák Zsuzsannának köszönhetően, már két szépirodalmi alkotás: Lessing Bölcs Náthánja és Ulrich Hub Náthán gyermekei című művének motívumain keresztül csöppenünk bele. Abba a nem várt, s mindenkiből csodálkozást és értetlenséget kiváltó helyzetbe, melynek során a fogságba esett keresztesek közül Szaladin szultán (Mercs János) egyet életben hagy (Rózsa László), mégpedig azt a Kurd névre hallgató katonát, aki a csatározások során egy égő házból épp egy zsidó lányt ment ki.
Az előadás ettől kezdve ennek a keresztes lovagnak az élettörténetét helyezi középpontba, aki keresztényként a Szentföldre kerülve, s a másik két világvallás képviselőivel találkozva sokszor lehetetlen, megoldhatatlannak látszó helyzetbe kerül. Elsősorban a hite miatt, amely nem engedi meg a számára, hogy akár a zsidó embertársát, akár a mohamedán vallású embertársát embernek, egyáltalán, tárgyalópartnernek tekintse. Csakhogy vallási különbség ide vagy oda, Kurd az általa kimentett zsidó lányba, Rechába (Mészáros Ibolya) óhatatlanul beleszeret.
Gemza Melinda az előadásnak ezen a pontján a fanatikus hit mibenlétére és veszélyes jellegére próbálja rávezetni a gyerekeket, amikor Kurdnak a Náthánnal, Recha apjával folytatott párbeszédéből erőteljesen érezhető „zsidózása” okait firtatja. S ez a témafelvetés magával hozza a háború és a béke, az isteni és az emberi törvények közötti azonosság vagy különbség, a Jeruzsálemben tartózkodó püspök és a szultán (akiket, önmagával párbeszédet folytatva egyaránt Mercs János alakít, zseniálisan) igazságának vagy igazságtalanságának a kérdéskörét is.
A diákoknak lehetőségük nyílik akár a püspöktől megkérdezni, hogy miért akarja Kurd közreműködésével kivégezni a szultánt, akár a szultántól az iránt érdeklődni, hogy miért akarja Recha apjának a pénzét háborúra fordítani. Miközben az is kiderül, hogy Recha valójában keresztény lány, akinek Náthán „csak” a nevelőapja, Kurd pedig lehetséges, hogy Szaladin szultán unokaöccse.
A keresztény lányt zsidónak nevelő Náthánt máglyával fenyegető szultán, valamint a tőle a szultán megölését követelő püspök elől a Rechába szerelmes, három világvallás kereszttüzében álló Kurdnak menekülnie kell. Illetve eldöntenie, hogy merre menjen tovább az élete, az életük Rechával és Náthánnal. S a gyerekek ebben a nehéz helyzetben is adhatnak tanácsot neki. S az összes, itt felvetett problémára adott válaszukból, az összes, Kurdnak adott tanácsukból az derül ki, hogy mi, felnőttek, nem is sejtjük, hogy a gyerekek mennyire értik ezeket a bonyolult, összetett problémákat. S nemcsak értik, hanem a sajnálatos aktualitásukkal is tisztában vannak. S ha mindez még nem volna kellő hozadék, az előadás arra (is) kiváló alkalom, hogy a diákok innen-onnan hallott, rasszizmussal, vallási fanatizmussal kapcsolatos téves információit helyretegye. Hogy segítsen nekik világosabban látni ebben a kaotikus, ma már szinte az egész világra kiterjedő Jeruzsálem-problémában.
Debrecen – Három világvallás kereszttüzében folyt a harc Jeruzsálemért századokon át – hogyan fér itt meg a szerelem? Madák Zsuzsanna Jeruzsálem című darabját osztálytermi színházi nevelési előadásként mutatta be a Csokonai Színház csütörtökön a Horváth Árpád Stúdiószínházban.
