Kerékbe törő körbetartozás

A mezőgazdaságban „romlandó” áruval kereskednek, nem jó, ha a gazda nyakán marad
A mezőgazdaságban „romlandó” áruval kereskednek, nem jó, ha a gazda nyakán marad - © Fotó: Bujdos Tibor
Debrecen – A magyar cégek számára továbbra is súlyos finanszírozási terhet jelent a körbetartozás.

A lánctartozás nemcsak az üzleti bizalmat, a fizetési fegyelmet és a kiszámítható gazdasági környezetet rombolja szét, de kilátástalan likviditási helyzetbe hozza a vállalkozásokat, főként a kisvállalkozásokat. Az ügy pikantériája az, hogy Magyarországon a körbetartozások legnagyobb része éppen az egyik legnagyobb megrendelőtől, az államtól indul ki.

Vizsgálható fizetőképesség

Bódi Lászlónak, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatójának kész receptje van arra, hogy mit tegyen, aki el akarja kerülni a körbetartozást, és mit az, aki a mókuskerékbe mégis belekerül. – Ha valaki olyan helyzetben van, hogy meg tudja vizsgálni a kereskedelmi partnerének a fizetőképességét, akkor erre már rendkívül kifinomult információs rendszerek működnek. Ez alapján nagy biztonsággal eldönthető, hogy fizet vagy nem fizet a partner, és ha meg tudja tenni, hogy a bizonytalan fizetési készségű vagy képességű céggel nem köt szerződést, akkor bizony sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát. Ha kényszerhelyzetben van, akkor pedig olyan jogi lehetőségek kínálkoznak, mint mondjuk a foglaló intézménye; tudni kell, hogy míg az előleg az üzlet meghiúsulásakor vissza­jár, a foglaló nem kérhető vissza.

Elmondta azt is, hogy a mezőgazdaságban a jogszabály szerint 30 napra kellene fizetni, de ez általában nem történik meg. – Többnyire a termelő kiszolgáltatott a kereskedő kénye-kedvének, és kénytelen tűrni a 40 vagy akár a 60 napos fizetést is. A helyzet azért kényes, mert az a tét, hogy elviszik-e az árut, vagy rá romlik. Hiszen mi nem csavart vagy csapágyat szállítunk, hanem növényt és állatot. A baromfi egy hét múlva, vagy a sertés, a marha egy hónap múlva nem éri azt az árat, mint amikor készen van. A tőkesertés például 110 kilósan a legértékesebb, ha 130 kilósan veszik át, már kevesebbet ér. A gyümölcs-, az alma-kereskedelemben általában rosszul fizetnek, a vágóhidaknál többnyire beállt a 30 napos vagy akár 8 napos fizetési készség, a gabona-kereskedelemben – kivéve a nagyokat – szintén elég bizonytalan a fizetési átfutási idő. Ha neppernek adja el az áruját, jobb pénz kaphat érte, de az is előfordulhat, hogy soha nem látja többé a pénzét. Ezen a téren némi javulás azért történt. Nincs már az a betyárvilág, mint korábban, de ma is pórul járhat az árutermelő – mondta az agrárvállalkozó.

Pereskedés nélkül

Miklóssy Ferenc, a Keviép Kft. ügyvezető igazgatója szerint sokat javult a helyzet ezen a téren az építőiparban, aminek több oka van. – Egyrészt sok link, csalárd szándékú cég kirostálódott a piacról az elmúlt években. Bár, ha most nekilendül a lakásépítési piac, megint észnél kell majd lenni mindenkinek. Érdemes meg­győződni arról, hogy a fizetési biztonság megvan-e. A másik ok, hogy az uniós munkáknál 30 százalékos előleget tudtak adni, illetve hogy a fővállalkozó addig nem kapta meg a beruházás teljes összegét, amíg az alvállalkozóit ki nem fizette. A harmadik pedig a teljesítmény-igazoló szakmai szervezet létrejötte, amely pillanatok alatt határozatban állapítja meg a jogos tartozást, és zárolni is lehetősége van a számlákat. Ilyen módon a tisztességes cégek 90 százalékának rendeződik a tartozása és nem kell évekig pereskedni miatta – fogalmazott az építőipari cégvezető, aki egyben a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is.

– Petneházi Attila –


Az ördögi kör bezárult

Szerintem az egészségügyi intézmények egy nem EU-konform rendelet alapján azt mondják, ha a beszállító nem tud NAV nemtartozási igazolást bemutatni, akkor felfüggesztik a számlatartozás kifizetését. Az odáig rendben van, hogy ez a szabály eredetileg azon vállalkozások kiszűrésére született, akik nem fizetik rendesen a köztartozásaikat. A probléma csak az, hogy a kórházak 3-6 havi lejárt tartozást is felhalmoznak, és miután a beszállítójuk emiatt nem tud közterhet fizetni, ők arra való hivatkozással nem egyenlítik ki a számlát, hogy a beszállítónak nincs NAV nemtartozási igazolása. Ezzel pedig a ördögi kör bezárult, vagy úgyis mondhatnám, hogy a kígyó a saját farkába harap. Adott esetben nem marad más választás, mint leállítani a gyártást és a szállítást egy-egy késedelmesen fizető intézmény esetében – avatott be a részletekbe ifjabb Nagy Antal, a Dispomedicor Zrt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy hasznos lenne, ha az állami intézmények tartozásait (kórházak, rendelőintézetek) termelő cégek esetén le lehetne vonni a köztartozásokból.


Vállalati harakiri

Ízlés dolga, hogy a mókuskerékhez vagy a dominóelvhez hasonlítjuk inkább a körbetartozás jelenségét, a lényeg ugyanaz: ha beszippant, dől borul minden(ki), és nehéz kiszállni belőle. Ismerek olyan üzletembert, akinek bár sikerült, ráment inge-gatyája, és tudok olyanról is, akinek a pénztárcája talán még bírta volna; csak hát a szíve… Petneházi Attila írása.








hirdetés