Kérdések és válaszok a hallgatói szerződésről
- Mit jelent a hallgatói szerződés, és mikor kell megkötni?
- A felsőoktatási törvény szerint csak az a diák tanulhat állami (rész)ösztöndíjjal, aki még a beiratkozás előtt aláírja a hallgatói szerződést. A szerződést a diák és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg: az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja, hogy teljesít bizonyos feltételeket: például hogy időben befejezi a tanulmányait, és hogy adott ideig Magyarországon fog dolgozni.
- Tényleg fizetnie kell annak, aki nem szerzi meg időben a diplomát?
- Igen. Ha a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül – vagyis egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – nem sikerül megszerezni az oklevelet, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni az államnak.
- Mennyi időt kell Magyarországon dolgozni a hallgatói szerződés szerint?
- Kétszer annyi időt, ameddig állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanult a hallgató – a diploma megszerzését követő húsz éven belül. Ha például három évig tanult valaki az állam költségén, akkor hat éven keresztül itthon kell munkát vállalnia.
- Mi történik, ha valaki mégis külföldön szeretne dolgozni a diploma megszerzése után?
- Akkor fizetnie kell: az igénybe vett állami ösztöndíjnak vagy részösztöndíjnak a meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszafizetni a magyar államnak.
