Kéménytűz és szén-monoxid: a fűtési szezon veszélyei

A folyamatos fűtési szezon előtti kéményvizsgálat a biztonság záloga
A folyamatos fűtési szezon előtti kéményvizsgálat a biztonság záloga - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Mérgező gázok szabadulhatnak fel, ha háztartási hulladékot égetünk a kazánban.

Feltehetően a fűtési költségek csökkentése érdekében sokan otthoni fűtőberendezéseikben – így például a kandallóban, a cserépkályhában, a vegyes tüzelésű kazánban és a szenes kályhában – égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékokat, ez azonban nem csupán jogszabályba ütközik, de nagy mértékben szennyezi a környezetünket, és károsítja egészségünket, ráadásul életveszélyes helyzeteket idézhet elő.

Az égéskor olyan mérgező anyagok szabadulhatnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új, mérgező vegyületeket létrehozva és a levegőbe kerülve az emberi szervezetbe, a környező talajba, a növényzetbe és az élővizekbe is beépülnek. A mérgező anyagok légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, elősegíthetik rosszindulatú betegségek kialakulását – tájékoztatott Papp-Kunkli Nóra tűzoltó hadnagy, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelem szóvivője.

A családi házakban élők számára nem, de a társasházban élők és a gazdálkodó szervezetek számára változatlanul kötelező a kémények ellenőrzése. Ha a gazdálkodó szervezet családi házba van bejegyezve, akkor e családi ház kéményének ellenőrzése is kötelező. Érdemes erre minél hamarabb sort keríteni, mert a szezon közeledtével folyamatosan növekszik az időpontfoglalások száma.

Hibára utal az elszíneződés

Sok helyen elmarad a fűtőberendezések karbantartása, és az is előfordul, hogy rosszul szerelik be az új készülékeket. Ahol nyílt égésterű eszközzel fűtenek, főznek, vagy melegítenek vizet, ott ezek az eszközök mind-mind a nekik helyet adó helyiség levegőjét használják az égéshez. Ha nem jut elég levegőhöz a berendezés, akkor – legyen bármennyire jó huzata is a kéménynek – az áramlás megfordul, és visszaáramlik az égéstermék. Emiatt tökéletlen égés alakulhat ki, és másodpercek alatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid jön létre. A kandallóval, cserépkályhával, olajkályhával, vegyes tüzelésű kazánnal fűtők is veszélyeztetettek, hiszen minden, nyílt égéstérrel működő eszköz forrása lehet a mérgező gáznak. Általánosságban elmondható, hogy ha elszíneződés jeleit látjuk a készüléken, a falakon vagy a kémény külső falazatán, ha a látható láng színe elváltozik, a füst sötét színű, kormos lesz, az valamilyen hibára utal.

Kátrány és korom

Minden ötödik lakástűz a kéményben keletkezik. A kéménytüzek megelőzhetőek, ha az ingatlanban élők gondoskodnak a fűtőberendezés és a kémény karbantartásáról, tisztításáról, és megfelelő tüzelőanyagot használnak. Aki szilárd tüzelőanyaggal fűt, az a begyújtáshoz ne használjon éghető folyadékot. Ne égessenek el színes papírt, műanyagot, festett, lakkozott, rétegelt vagy nedves fát, illetve háztartási hulladékot vagy fáradt olajat, mert ezek, amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. Két hét alatt egy teljes szezonnak megfelelő vastagságú réteg alakul ki. A lerakódott koromréteg pedig leszűkíti a kémény belsejét, ami miatt visszaáramolhat a füst a házba.

Ez a réteg ezenkívül azért is veszélyes, mert a fűtés hatására izzani kezd, és akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet”

– derül ki Papp-Kunkli Nóra tájékoztatásából.

A kéményseprőt hívni kell

Január elseje óta a kéményseprő a családi házaknál telefonos vagy internetes időpont-egyeztetés után végzi el – ingyenesen – a kémény ellenőrzését. Az elmúlt időszakban nőtt a szilárd tüzelőanyaggal fűtő háztartások száma, itt a kémények ellenőrzését évente, a gázzal fűtőkben kétévente ajánlott elvégezni. A kéményseprő által megállapított kéményhibákat legkésőbb egy éven belül szakemberrel javíttassuk ki.

PtkI