Kell egy csapat!

Kell egy csapat!
A szurkoló egy különleges lény. Él, hal a kedvenc csapatáért, időt, energiát és nem utolsó sorban pénzt nem sajnál annak érdekében, hogy láthassa a CSAPATOT. Boros Norbert jegyzete.

Igen-igen, csupa nagybetűvel, hiszen egy igazi drukker a gárdával kel és fekszik, nem múlhat el olyan nap, hogy ne tudjon meg valami friss infót a „védencekről”.

Egyszóval rajong a csapatért. S ami a mai világban már-már kuriózumnak számít, alig-alig kér valamit érte cserébe. Mindössze annyit remél, hogy azok a játékosok, akik magukra öltik a CSAPAT mezét, azok ugyanúgy gondolkoznak, ahogy ő, azaz mindent megtesznek a sikerért.

A meccs idejére illik elfelejteni mindent, ami nem a pályára való. Szemet kell hunyni afelett, ha a csapattársam nem a barátnőm, ha az edzéseken rivalizálunk a kezdőbe kerülésért, s annak is a feledés homályába kell tűnnie, ha az edzőm nem a szívem csücske.

Mert a mérkőzésen nem én vagyok, hanem mi vagyunk, azaz a csapat. Az a gárda, melyért rajongók ezrei járnak mérkőzésre. S a szurkolók azért mennek meccsre, mert kikapcsolódásra, szórakozásra vágynak.

Persze a szurkoló sem teljesen elvakult, tisztában van azzal, hogy nem lehet mindig nyerni, így akármennyire is fájó, van, amikor el kell ismerni, az ellenfél jobb volt. De vereség és vereség között is van különbség, fejet lehet hajtani a jobbak előtt, de csak úgy, ha a betlit követően egymás szemébe tudnak nézni a csapattársak, mert „meghaltak” a küzdőtéren, harcoltak a sikerért.

A szurkoló – mivel különleges lény –, többször megbánja, amit első felindulásból, a meccs lefújása pillanatában mondott, s ahogy telnek a napok, és közeledik az újabb mérkőzés, már alig várja, hogy újra ott lehessen a pálya mellett. De nem szabad erre apellálni, mert a drukkerek türelme és fanatizmusa is véges, éppen ezért a kedvükben kell járni!

Boros Norbert

norbert.boros@inform.hu

 

  • Sötét árnyak a Hódos tetején
  • Fehér ponyva a Hódoson
  • Sokkoló eredmény Győrből
  •   








    hirdetés