Kell-e, és hová vezet a rezsicsökkentés?

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Bujdos Tibor
Debrecen – Semmilyen rangsor nem igazolja, hogy nálunk lettek volna a legmagasabb energiaárak.

A kéményseprők esete megmutatta, hogy hová vezet a fűnyíróelv alapján végrehajtott rezsicsökkentés. Csak idő kérdése, hogy ugyanez mikor következik be a távhőszolgáltatásban, bizonyos idő eltelte után pedig az energia-szolgáltatási szektor egészében – jelentette ki a Naplónak adott interjúban Dr. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.

Helyes volt-e 2010-ben az a kormányzati felismerés, hogy azért kell a rezsicsökkentés, mert egész Európában nálunk a legmagasabbak az energiaárak?

Hegedűs Miklós: Nincs semmifajta, szakmailag igazolható rangsor arra vonatkozóan, hogy Magyarországon lett volna a legmagasabb az energia ára. Ráadásul a rezsiköltség fogalma a közgazdaságtanban nem is igazán használatos, mert családonként a jövedelemszinttől és millió más dologtól függ az, hogy éppen miként alakul a létfenntartás költsége. Döntően ugye az energiahordozók árának lakossági terheiről van szó, márpedig nemzetközi kimutatások szerint Magyarországon inkább az átlag alatti energiaárak alakultak ki a gáz, az áram és a távhő esetében is. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy 2010-ben a válság miatt megemelkedett energiaárak, a forint gyengélkedése és a jövedelmek csökkenése együttes hatásaként a lakossági energiaköltségek (csökkenő fogyasztás mellett) drámai mértékben megnőttek. A jelenség társadalmi problémává vált, és ennek felismerése váltotta ki az Orbán-kormány részéről azt a máig tartó intézkedés-sorozatot, ami rezsicsökkentés néven híresült el. Politikailag óriási húzás volt, hiszen a lakosság kvázi ajándékként éli meg a havi néhány száz forinttal alacsonyabb számlákat, meg sem hallva azokat a szakértői hangokat, amelyek szerint azokban az országokban is bekövetkezett a 30 százalék körüli energiaár-csökkenés, ahol a politika nem „erőszakolta meg” a piacot.

A cikk folytatása a Napló pénteki számában olvasható.