Kelesztő öntözésre volt szükség a hajdú-bihari földeken

Kelesztő öntözésre volt szükség a hajdú-bihari földeken
© Fotó: AFP / Gulshan Khan
Debrecen – A hideg tél enyhe utolsó szakasza után márciusban is maradt az átlagosnál melegebb idő.

Az ilyenkor várhatónál átlagosan 4°C-kal magasabb hőmérsékletű tavasznyitányon vagyunk túl, a márciusi 9 fok körüli havi középérték ráadásul meglehetősen nagy ingadozásokat fed. Igen változékony volt az idő a hónap során, a magasnyomású rendszerek uralmának csendesebb, száraz időszakai mellett volt, hogy front frontot követett és gyakran volt élénk, vagy erős a szél.

Károk nélkül

A hónap első napjaiban dinamikus volt a felmelegedés, már akkor több helyen megközelítette a napi csúcsérték a 20 fokot, s a kellemesen enyhe időben a vegetáció is gyors fejlődésnek indult. Az enyhe, ám gyakran csapadékos szakaszt hűvösebb, de az átlagnak még így is megfelelő, száraz napok követték a második dekád végéig. Ahogyan az megszokott, ebben az időszakban még előfordulhatnak fagyok a statisztikák bizonysága szerint, s idén sem volt ez másképp. A nemzeti ünnepet követő néhány napon sokfelé mérhettünk -2—-3 fokot is a hajnali órákban, a talaj mentén pedig még is ennél hidegebb volt. A fagyos periódus csaknem egybeesett a korai kajszi és mandula virágzásával, ám egyrészt ezek fagytűrése jó növényi kondíció esetén jelentős, másrészt a két észak-tiszántúli megye nagy részén a teljes virágzás a fajták többségénél néhány nappal később indult, így ekkor komolyabb károk nem keletkeztek. Ezt követően erőteljes felmelegedés következett, néhány nap leforgása alatt 10°C közeléből csaknem 25 fokig kúsztak a napi maximumok, miközben az éjszakák is enyhültek. Az érzékeny növényeket károsító, bár nem túl erős, -3 fok körüli fagy még helyenként előfordult 27-e táján egy gyorsan átvonuló hidegfront után, majd visszaállt a meleg, tavaszi idő.

Hőingadozás

A hónap utolsó napjait a tavaszi napokon tipikus, rendkívül erős hőingadozás jellemezte. Egyes napokon 20-22 fok különbség is volt a napi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet között, mely a növények edzettségét fokozza, de a zsenge, érzékeny szöveteket próbára teszi. Ilyen mértékű hőingás szinte mindig nagyon alacsony (napi középértékben 60 százalék alatti) légnedvességgel párosul, s bár ez sok napsütést is jelentett az időszakban, az egyre száradó talajon a fokozott párolgás, légszárazság a csíranövényekre veszélyes. A térségben lehullott 20-26 milliméter csapadék az ilyenkor megszokottnál negyedével kevesebb volt, ami a kelő állományokban mindenképp, de a laza, homokos talajokon általánosan is felvetette a kelesztő öntözés szükségességét.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés