Eltemették Illovszky Rudolfot

Az egykori legendás labdarúgó és edző temetésén 500-an vettek részt, köztük ismert sportolók és politikusok. A búcsúbeszédet Szepesi György tartotta. Illovszky Rudolf, a Vasas futballistája majd vezetője, háromszoros válogatott labdarúgó, volt szövetségi kapitány szeptember 23-án hunyt el. Illovszky Rudolf 1922-ben született Budapesten. 1933-ban, az MTK játékosaként kezdte pályafutását, majd nem sokkal később a Vasashoz került, s az angyalföldi klubhoz haláláig hű maradt.

Tizenöt éven keresztül (1941-1956) szerepelt az élvonalban a piros-kék gárda tagjaként, s ez idő alatt 270 mérkőzésen 87 gólt szerzett. Villámgyors balszélsőként évtizedekig volt vezéregyénisége a csapatnak. Három alkalommal pályára lépett a magyar válogatottban is.

Még játékosként edzői képesítést szerzett, s trénerként is a Vasasban kezdett dolgozni. 1960 és 1977 között négyszer nyert bajnokságot (1961, 62, 65 és 77-ben), háromszor Közép Európai Kupát és 1986-ban Magyar Kupa-győzelemre vezette csapatát. Élvonalbeli edzőként 445 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon. Külföldön is jelentős sikereket ért el a görög Pireusz és az osztrák Admira Wacker szakvezetőjeként.

Két időszakban volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya, előbb 1966-67-ben, majd 1971 és 1974 között. Összesen 29 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet. Vezetése alatt a magyar válogatott ezüstérmet szerzett az 1972-es müncheni olimpián.

Nyugdíjazása után a Vasas több felkérésének is eleget tett. Kezdetben edzőként, majd utánpótlás-vezetőként, később elnöki tanácsadóként és szakosztályvezetőként is dolgozott. Munkája során mindig arra törekedett, hogy lehetőséget adjon a fiatal, tehetséges labdarúgóknak. 1996-ban a XIII. kerület díszpolgárává választották, 2002-ben róla nevezték el a Fáy utcai stadiont. Tavaly a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatával tüntette ki Sólyom László államfő.