Katartikus forradalmi élmény és tanulság

Akt.:
Az utcán összegyűlt tömeg lelkesen üdvözli a harckocsin érkező forradalmárokat Budapest V. kerületében, a Kossuth Lajos utca és a Károly (Tanács) körút sarkán
Az utcán összegyűlt tömeg lelkesen üdvözli a harckocsin érkező forradalmárokat Budapest V. kerületében, a Kossuth Lajos utca és a Károly (Tanács) körút sarkán - © Forrás: Fortepan.hu / Pesti Srác2
Hajdú-Bihar – Világosan látszik a fejlődés íve, a baloldali reformoktól a polgári értékrend irányába.

Általánosságban elmondható, hogy 1956 talán egyik legcsodálatosabb, katartikus élménye és tanulsága, hogy nemzetünk országszerte megmutatta, van közösségi érzése, képes az összefogásra, amelyért komoly áldozatokat is tudott hozni. Tévedés lenne azt gondolnunk, hogy a forradalomban, a harcokban részt vevők valamifajta „szalonbolsevik” reformért küzdöttek. Világosan látszik a fejlődés íve, a baloldali reformoktól teljesen a polgári értékrend irányába, demokratikus, szabad, a magántulajdonon alapuló társadalmi kép rajzolódik ki előttünk. Kategorikusan és tényekre alapozva is kimondhatjuk: 1956 októberének végkifejlete a baloldali megfogalmazásokat meghaladva és azokon túllépve antikommunista, az adott rendszer keretein túlmutató, többpárti, polgári demokratikus törekvéseket mutatott, melyet a forradalmárok a magyar nemzet érdekében győzelemre vittek. Nem rajtuk múlott, hogy 1956 forradalmát végül eltiporták – fogalmazta meg gondolatait az 1956-os eseményekkel kapcsolatosan Varjasi Imre történész. Egyúttal értékes információkat osztott meg lapunkkal a megyénkbeli forradalmi bizottmányok működéséről.

„Magyar Testvérek! Ezekben a sorsdöntő és nehéz napokban, amikor az ország számtalan sebből vérzik, gondoljatok arra, hogy fegyelmezett és lelkiismeretes magatartásotokkal jövendő szabad országunkat építjük. Tartózkodjatok az oktalan civódástól, a testvérharctól… Ez ma minden magyar polgár legszentebb kötelessége.”

Ezek a mondatok a Berettyóújfalui Forradalmi Bizottmány 1956. október 27-én megfogalmazott kiáltványában olvashatók. De mit tettek, és milyen változásokat kezdeményeztek a forradalom napjai alatt a helyi közösségek életében a forradalmi bizottmányok? Erről Varjasi Imre történészt, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárának vezetőjét kérdeztük, ugyanis egyik kutatási területe az 1956-os forradalom történéseinek feltárása, hatása, megjelenése a művészetekben.

felvonulasok-voltak-megyeszerte-kepunkon-1Felvonulások voltak megyeszerte – képünkön Debrecenben | Fotó: Archív

Búzát osztottak

– Álmosdon például, miután a tanács dolgozóit leváltották, s a fegyvereket is begyűjtötték, 300 mázsa búzát osztottak szét a lakosoknak, az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) iratait pedig nyilvánosan elégették, miközben tűzifát juttattak az embereknek. Balmazújvároson a bizottmány tagjai határoztak a téeszek feloszlatásáról, s arról, hogy a szövetkezeti tagok csak egy hold földet tarthattak meg. Magántulajdonba adták a Petőfi téesz és a Földműves Szövetkezet darálóját, a római katolikusok pedig az 1950-ben elvett olvasóköri épületüket kapták vissza. Igaz, mindössze 10 napig örülhettek régi tulajdonuknak, amelyet a forradalom leverése után azonnal újra elvettek tőlük.
Nádudvaron október 28-án megalakították az országosan is egyedülálló kezdeményezést, a Paraszt Szövetséget, melynek majd’ 300 tagja volt, s ingatlanokat adott vissza korábbi tulajdonosuknak.

A forradalom napjaiban születtek más, országosan is egyedi döntések. Bihartorda bizottmánya például, miután a falu terményraktárából kiosztatta a lakosoknak az ottani a készleteket, ezzel párhuzamosan betiltotta a kommunista párt működését, vezetőiket pedig házi őrizet alá helyezte. Körösszakálon is született egy országosan is egyedülálló döntés. A 17 fős forradalmi bizottmány Drimba György vezetésével a falu Romániához történő csatolását fogalmazta meg, döntően a román ajkú lakosok követeléseinek engedve. Persze akadtak mosolyra okot adó esetek is. Monostorpályiban például Gajdics György orvos, a bizottmány tagja őrizetbe vetette Vágó Mártonné elvtársnőt, a helyi párttitkárt, majd október 29-én úgynevezett adományozó gyűlésre rendelte a kommunistákat. A „mosolypartin” le kellett adniuk a párttagkönyvüket. Gajdics később két év börtönt kapott a viccesnek szánt attrakcióért.

Csapot-papot

Tépén is történt egy érdekes eset. 1956. november 6-án az oda érkező lokátoros egység katonái arra a hírre, hogy szovjet alakulatok közelednek a falu felé, hátrahagyva csapot-papot s minden felszerelésüket, civilbe öltözve elhagyták egységüket. Történt mindez a lakosok legnagyobb örömére, akik azonnal „rekviráltak” a ruha és élelmiszerkészletekből – osztotta meg a Naplóval Varjasi Imre történész.

BB