Biotermesztési alternatívák

Debrecen, Nyíregyháza - A biotermesztésre alkalmas alternatív növényeket és módszereket mutatták be a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjának Nyíregyházi Kutatóintézetében.

A szakmai konferenciára több mint 50 biotermesztéssel foglalkozó gazdálkodó érkezett a határon túlról is. Magyarországon körülbelül 130 ezer hektáron alkalmazzák a vegyszermentes növénytermesztési eljárást. Ez a szám évek óta stagnál. A gazdálkodók általában nem mernek belevágni a biogazdálkodásba, mert a fajták többsége nem elég ellenálló a kórokozókkal szemben, vagy nem hoz elég termést ezzel a módszerrel.

- Azért dolgozunk, hogy eredményeinket a gazdálkodók a gyakorlatban minél hatékonyabban hasznosítani tudják. A Nyíregyházi Kutatóintézet jelentős szerepet tölt be a hazai, illetve a nemzetközi növénytermesztési kutatásokban. Az intézet nemesítési tevékenységét több mint 50 államilag elismert fajta fémjelzi és 64 növényfajta fenntartó nemesítését végezzük. A fajtaportfólió hazánkban egyedülálló, melyben megtalálhatók az alternatív növények is. Évek óta foglalkozunk olyan biotermesztésre alkalmas növények nemesítésével és fenntartásával, mint a tritikálé, a rozs, a zab, a lucerna illetve a pohánka, más néven hajdina – mondta el a rendezvény megnyitóján Zsombik László igazgató.

A Nyíregyházi Kutatóintézet munkatársai mellett gazdálkodók és szaktanácsadók osztották meg gyakorlati tapasztalataikat és legfrissebb információikat a témában a részt vevőkkel. A rendezvény kapcsolódott az Európai Növénytudományi Szervezet által meghirdetett Nemzetközi Növények Napjához is, ezért délután nyílt napot tartottak az intézetben. Az érdeklődők bepillantást nyerhettek a biotechnológiai és a talajbiológiai laboratóriumban folyó kutatási munkákba, illetve megismerhették Európa második legöregebb vetésforgóját, az 1929-ben beállított Westsik-féle vetésforgó kísérletet is.

unideb.hu