Karacs Ferenc nemet mondott az orosz cár hívására

Karacs Ferenc térképe.
Karacs Ferenc térképe. - © Fotó: Ősz Attila
Debrecen – Sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, nagykönyvtárának, múzeumának nevezetességeit mutatja be.

Karacs Ferenc (Püspökladány, 1770. – Pest, 1838.) neve sokaknak ismerősen csenghet. A püspökladányi olvasók bizonyára mindnyájan találkoztak már a rézmetszés és a térképkészítés talán legkiemelkedőbb magyar művelőjének nevével, ugyanis Karacs Ferencről egykori szülővárosában középiskolát, múzeumot és utcát is elnevezett a hálás utókor.

Pontos születési dátumát nem tudjuk: megkereszteléséről anyakönyvi bejegyzés nem készült (Karacs maga sem tudta pontosan világra jötte idejét). A Debreceni Református Kollégium kapuit 11 évesen léphette át először. A főiskolai anyakönyvet 1787. április 26-án írta alá, valószínűleg 17 évesen, így igazolható az a feltevés, hogy a művész 1770-ben született.

Neves szobatársak

A „Püspökladányi-fi”, ahogyan magát nevezte, tehetségével korán kitűnt diáktársai közül. Művészi hajlama elsősorban a kézügyesség és énekmesterség területén bontakozott ki. Deáksága idején egy szobában lakott Csokonai Vitéz Mihállyal és a későbbi nyelvtudós, valamint természetrajztanár Márton Józseffel. Az ifjú Karacs kedvenc tantárgyai közé tartozott a mértan, a földrajz és a természetismeret. Rajzkészségét is folyamatosan csiszolta, s egyre inkább tökélyre fejlesztette kollégiumi évei alatt. Ecsedi István Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei című munkájában a haza egyik legszorgalmasabb polgáraként tartja számon. Amikor a híres iskola kapuját előkelő pártfogó, egyházi vagy világi személy átlépte, nemegyszer Karacs Ferencet kérték meg a természettanórákon elsajátított ismeretek gyakorlati bemutatására.

Tehetséges deákok másoltak

Az 1770. évi (Methodus) iskolai törvények elrendelik a reáltárgyak részletes tanítását. A földrajzi tájékozódásban nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a térképek. Mivel ezekben az időkben egy-egy korszerű atlasz beszerzése nagyon költséges volt, jónak látták – arra alkalmas – növendékekkel elkészíttetni az iskolai szemléltetés e segédleteit. Egy-két eredeti atlaszt természetesen megvásárolt a Kollégium, a másolás már a tanulók feladata volt.

A tanítók figyelmét felhívták: segítsék a szépírásban jeleskedő diákokat rajzkészségük mélyítésében. S kérték, engedjék meg nekik, hogy kipróbálhassák a rézmetszést. Karacsot nem kellett különösebben ösztönözni: mihelyt felső osztályba lépett, elkészítette első rajzfüzetét. Dóczi Imre ezt a kis munkát rézmetszetnek vélte, holott minden ábra gondosan megszerkesztve, tollal készült.

page

Karacs Ferenc térképei. Fotók: Ősz Attila

Karacs kéziratos atlasza

Bemutatom azt a kéziratos atlaszt, amelynek minden lapját a rézmetsző művész – szabad kézzel – még másodéves tógátus (főiskolai) deák korában, 1789-ben rajzolta meg. A 34 lapból álló térképgyűjtemény címe: Descriptio orbis Antiqui in XXXIV. tabulas delineata per Franciscum Karats Debrecini A. P. C. N. MDCCLXXXIX. E kincset a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára őrzi.

Az eredeti művet David Koeler adta ki. Ez az antik kor Földjét mutatja be, 44 térkép által. Első ránézésre alig lehet egymástól megkülönböztetni a két atlasz térképeit. Karacs munkájának első előzéklapján a latin nyelvű szöveg fordításában az áll: „amint a magyar nagy vitézül Belgrádot bevette, megalkotá a Föld képét művészetem”. A térképgyűjtemény címlapja szinte teljesen megegyezik a Koeler-atlaszéval. A következő lapon a térképek jegyzékét tünteti fel Karacs. Több térképet kihagy munkájából, másokat csak részben készít el, megint mások megrajzolásába épp hogy belekezd. S vannak egészen pontosan megszerkesztett szelvények is.

Miért befejezetlen némely?

Ecsedi István szerint a pályája elején járó mester első munkái közé tartozik ez az atlasz. Ezért érthető, hogy egyes lapok megrajzolását nem fejezte be. Meglátásom szerint más oka lehetett annak, hogy vannak félbehagyott térképek. Nem azért lépett tovább, mert elrontotta a rajzot; lehetséges, hogy időszűkében volt, és nem tudott minden térképlapot precízen kidolgozni. Talán csak a legfontosabb térképekre összpontosított, melyek az oktatásban hangsúlyos szerepet kaptak. A befejezetlen térképek esetében nem találni olyan kijavíthatatlan hibát, amely miatt abba kellett volna hagynia a térképrajzolást, és a következő térképszelvény elkészítésébe kellett volna kezdenie. Különösen az itáliai és görög területeket elénk táró térképeket alkotta meg Karacs rendkívüli alapossággal. Ezeket azután utólag színezte.

A magyar művészetet szolgálta

Később, a lelkészi hivatást hátrahagyva, Pesten mérnöknek tanult. Elsajátította a részmetszés minden fortélyát. Egyre több megbízást kapott térképmetszetek készítésére. Mind ismertebbé vált, még az orosz cár udvarába is meghívták, hogy rézmetszőként dolgozzon ott. Ő azonban visszautasította az ajánlatot. Kazinczy Ferenc e szavakkal ösztönözte Karacsot: „A művész nem egy hazáé, hanem a világé…”. Többen biztatták, vállaljon külföldön munkát. Így válaszolt: „Ha minden magyar művész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor a magyar művészet sohasem virul fel, akkor a művész csak saját sorsán segít, s nem mozdítja elő nemzete csinosodását”.

Mi köze a Bánk bánhoz?

Karacs fontosnak tartotta az ifjú tehetségek felkarolását és a magyar oktatásügy előmozdítását. Így Beregszászi Pál mérnök, a Kollégium rajztanára hosszabb ideig élt, étkezett a Karacs-háznál. Néhány egyszerűbb rajz elkészítésével kereste meg a pesti megélhetéséhez szükséges anyagiakat. Szintén Karacséknál lakott 1811 és 1812 között Katona József. Később a Bánk bánt is ott írta meg. A művész társaságában gyakran megfordultak híres közéleti személyek, a magyar irodalom és a tudományos élet aktív szereplői, köztük Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Horvát István, Virág Benedek, Fáy András.

Karacs Ferenc a magyar tudomány és művészet történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, a 19. század legnagyobb magyar térképésze, aki szorgalmával, szerénységével, tudományok iránti elköteleződésével, hazaszeretetével és hajlíthatatlan önérzetességével a későbbi nemzedékek számára példakép lehet. Élete során csaknem száz térképmetszetet készített, s oklevelek, ábrák, írásminták, arcképek és városlátképek rézbe metszésén is munkálkodott.

– Ősz Attila –


Miért nincsenek kerületek Debrecenben manapság?

A hajdúsági megyeszékhelyen az utcasarkok névtábláin 13 évvel ezelőtt jelentek meg a belterületet lefedő városrészek elnevezései. Fejezetek Debrecen történetéből 8. rész.

 

Ahol egykor italt mértek, század múltán templomot emeltek

Az Árpád tér az első olyan közterülete a városnak, amelyet szabályos mérnöki munkával terveztek meg.








hirdetés