Kánikula és vízstressz uralja a földeket

Akt.:
Kánikula és vízstressz uralja a földeket
© Illusztráció: Pixabay
Hajdú-Bihar – Rekkenő hőséggel, sok napsütéssel és száraz idővel indított az augusztus, csak kevés helyen volt zápor, zivatar. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártangazdaságából.

Harmadik nyári hónapunk ott folytatta, ahol július abbahagyta, izzasztó kánikulai napok, erősödő szárazság jellemezte az első hét időjárását. Gyakorlatilag minden egyes napon 30°C fölött tetőzött a hőmérséklet 2 méteres műszerszinten, de főként a hét második felében néhol a 35 fokot is megközelítette. A hőségnapok magas számához ráadásul igen erős fülledtség, magas páratartalom társult, még nehezebben elviselhetővé téve a kánikulát. Az állati és emberi szervezet szempontjából elsődleges stresszküszöbként megjelölt egészségügyi határértéket, a 25°C-ot már az időszak elején átlépte a napi középhőmérséklet, s a továbbiakban is e körül ingadozott. Éjszakánként alig frissült fel a levegő, rendre 20 fok körül alakult a hajnali órák minimuma, majd a hét végére csökkent pár fokot a napi legalacsonyabb hőmérséklet.

Növekvő vízhiány

Ilyen körülmények között a haszonállatok termelése, gyarapodása is visszaesik, amennyiben nem tudunk gondoskodni hűtésükről, megfelelő légcseréről, de különösen bőséges ivóvízről. A megszokottnál jó 3-4 fokkal is magasabb időszaki középhőmérséklet a növényállományok legtöbbje számára önmagában nem jelentett veszélyt, de a magas éjszakai értékek a fokozott légzési veszteség következtében visszavethették a nettó produktivitást.

agro

Kockázatként jelentkezett még a fokozódó szárazság, hiszen az időszakban csupán elszórt zápor, zivatar fordult elő, alig, és korlátozott területen csökkentve a talajok vízhiányát. Hajdú-Biharban mindössze 1-2 milliméter volt a lehullott csapadék területi átlaga, de intenzív záporokkal, zivatarokkal érintett körzetekből 10-30 milliméteres hozamokról is érkezett jelentés. Az 5 millimétert meghaladó napi párolgási veszteség ismét jócskán növelte talajaink vízdeficitjét, mely már sokfelé éri el a 120-140 millimétert az 1 méter mély szelvényre vonatkoztatva.

Párásító öntözés

A magas hőmérsékletnek és a hét vége felé már egyre jobban kiszáradó légkörnek köszönhetően sok esetben fordult elő relatív vízhiány még öntözött viszonyok között is. Ilyenkor vízigényesebb növényeink átmenetileg még nedves talajból sem képesek felvenni a párologtatáshoz szükséges vízmennyiséget, így vízstressz tüneteit mutatják, lankadnak, hervadnak. A légnedvesség emelésére célszerű kis vízhozamú párásító öntözést alkalmazni, mely csökkenti a levegő „páraelvonó” képességét, egyben hűti a lombozatot. Növeli ugyanakkor a növényvédelmi kockázatot, de a különböző lomb- és terméskárosító kórokozók elleni védekezésre azok kiemelkedő fertőzési nyomása miatt az idei tenyészidőben eleve érdemes volt különös gondot fordítani.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –