Kamatdöntés – MNB: az alapkamat szintje összhangban van a középtávú inflációs céllal

Budapest – Az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

A monetáris tanács – amennyiben szükségesnek ítéli – a jövőben nem hagyományos eszközök alkalmazása mellett is dönthet – tették hozzá.

A testület keddi ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton, így a ráta változatlanul 0,90 százalék.

Az MNB az inflációs jelentés kedden kiadott fő számai alapján idei inflációs várakozását az eddig várt 0,3-ról 0,5 százalékra, a jövő évit pedig 2,4-ről 2,6 százalékra emelte, és továbbra is azzal számol, hogy a gazdaság 2016-ban 2,8, 2017-ben pedig 3 százalékkal bővül.

A magyar gazdaságot a monetáris tanács megítélése szerint továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan csökken.

Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét, az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten vannak. A bérek növekedési üteme tovább gyorsult, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe – írják.

A növekedés az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően várhatóan érdemben erősödik az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és a kormányzati növekedésösztönző intézkedéseknek köszönhetően. Felidézik, hogy a monetáris tanács júniusban a növekedési hitelprogram keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött a gazdasági növekedés támogatására. Úgy vélik, a növekedéstámogató program, a lakásépítések bővülése, valamint az EU-források ütemesebb lehívása elérhetővé teszi a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását.

Az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményez, ugyanakkor a növekedés újbóli gyorsulása és a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatása a gyorsabb záródás irányába hat. A javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés várható élénkülése segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években jelentősen támogatja a gazdaság növekedését.

Kitérnek arra is, hogy az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékony hangulat jellemezte a nemzetközi pénzpiacokat, amit főként a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások, a fejlett országok vegyes makrogazdasági adatai, illetve az Egyesült Királyság európai uniós tagsága körüli bizonytalanság és az olajpiaci hírek befolyásoltak. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.

– MTI –








hirdetés