Kalászosok napja

Kalászosok napja
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – A szántóföldön megnézhették, ebédidőben pedig meg is kóstolhatták a gazdálkodók az egyetem Karcagi Kutatóintézetében nemesített gabona fajtákat.

– Környezeti adottságaink kifejezetten kedvező feltételeket biztosítanak a kalászos gabonák, a kukorica, egyes fehérje-, az olaj- és egyéb ipari, valamint a takarmánynövények nemesítéséhez. Ezen a téren a Karcagi Kutatóintézet múlhatatlan érdemeket vívott ki a kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás révén – tolmácsolta a földművelésügyi miniszter szavait Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Karcagi Kutatóintézet őszi kalászos fajtabemutatóján. Hozzátette: a globális folyamatok között Magyarország akkor lehet sikeres, ha a nagybecsben tartott agrárkutatást kiemelten támogatja.

– Fontos, hogy élő kapcsolat legyen a kutatás-fejlesztés és a gyakorlati alkalmazás között. Nyitottságra, kölcsönös figyelemre van szükség a gazdák és a tudomány művelői között, hogy a tudás- és a tapasztalatcsere kétirányú legyen – mondta Szépe Ferenc.

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjának Karcagi Kutatóintézetében (DE ATK KKI) már több mint tíz éve adnak lehetőséget a növénytermesztéssel foglalkozó cégeknek, gazdálkodóknak arra, hogy egy nyári és egy őszi találkozón megismerkedjenek az intézet már régebben elismerést kapott és az újonnan minősített kalászos gabona és alternatív növény fajtáikkal, valamint az ígéretesnek tartott fajtajelöltjeikkel. A pénteki rendezvényen az intézmény együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetével.

– Ez a kapcsolat lehetőséget nyújt többek között arra, hogy a technológiai ajánlásaink még szélesebb körben eljussanak a gazdálkodókhoz. Számunkra pedig azért előnyős, mert gyakorlati szakemberektől kapunk visszajelzést arról, hogy milyen irányba haladjunk tovább a kutatások terén – nyilatkozott Zsembeli József, a DE ATK KKI igazgatója.

A rendezvényen első alkalommal adták át a kiváló búzanemesítőről, a Karcagi Kutatóintézet első igazgatójáról elnevezett Vezekényi Ernő-díjat. Az elismerést az egyetem Agrártudományi Központja adományozza azoknak a kutatóknak vagy külső szakembereknek, akik tevékenységükkel hosszú időn át meghatározó módon hozzájárultak a Központban folyó K+F tevékenység eredményességéhez, a központ fejlődéséhez. Az emlékérmet Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke kapta, akinek több mint egy évtizede aktív szerepe van a karcagi nemesítésű fajták hazai és nemzetközi népszerűsítésében, a biológiai alapok kísérleti megjelenítésében.

– Az intézet munkatársai kiemelkedő mértékben segítették, hogy az Agrártudományi Központ, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Millenniumi Díját 2015-ben kiérdemelte. Munkánkat ezen túl már világszinten is elismerik, hiszen a Debreceni Egyetem bekerült a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé a mezőgazdasági és erdészeti tudományterületen – hangsúlyozta Komlósi István, a DE ATK főigazgatója.

A központ kutatóinak publikációit – hagyományteremtő szándékkal – idén egy tanulmánykötetben is összegyűjtötték. A résztvevők pedig az előadások után egy szántóföldi bemutatón testközelből is megtekinthették a nemesítési munka eredményeit, az új kalászos gabonafajtákat.

Az érdeklődők később meg is kóstolhatták, milyen kenyereket lehet sütni a Karcagi és a Nyíregyházi Kutatóintézetekben nemesített gabonákból. A Varna névre keresztelt rozsfajtából őrölt liszt rostokban igen gazdag, kevesebb zsírt és több ásványi anyagot tartalmaz, mint más kenyérgabonák. A Berek, a Titán és a Szabolcs nevű tritikáléfajták szintén a kedvező beltartalmuk miatt jelentősek, mert fehérjetartalmuk jóval magasabb a búzáénál, a belőlük sütött kenyér jótékony hatással van az egészségre. Magnéziumtartalmuk magasabb, mint a hagyományos búzaliszté, ami nélkülözhetetlen az izomzat és az idegrendszer megfelelő működéséhez, valamint fontos szerepet játszik a szív munkájában is. Magas E-vitamin tartalmuk pedig véd a szabad gyökök károsító hatásától, így hozzájárul az öregedési folyamatok gátlásához.

A Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézetében készült felmérés szerint a fogyasztók szívesen választanák a trikáléból készült pékárukat, hiszen ízletesek és egészségesek. Ezért egy szakértői fórum összehívását kezdeményezik, hogy a kenyerek minél előbb piacra kerülhessenek.

– unideb.hu –








hirdetés