Közterek Debrecenben – ön tudja kiről nevezték el?

Közterek Debrecenben – ön tudja kiről nevezték el?

Gyakran járunk egy-egy híres
történelmi személyről elnevezett
utcán, téren de vajon tudjuk kik voltak
ők? Ez alkalommal annak jártunk utána,
hogy kiről is nevezetes a Baltazár
Dezső tér.

Baltazár Dezső


 


Hajdúböszörményben tanult
1888-ig, midőn Debrecenbe ment s a
gimnáziumot 1890-ben, a teológiát
1894-ben végezte. Ekkor nevelősködni
kezdett s egyidejűleg a jogot is elvégezte
Budapesten, hol 1897-ben
államdoktorságot szerzett. Miután
a berlini és heidelbergi egyetemen is
hallgatott, 1899 elején
vallástanító is lett Budapesten.


 Ez évi júniusban
fogalmazóvá neveztetett ki a
Vallás- és
Közoktatásügyi minisztériumba,
1900 novemberétől
hajdúszoboszlói, 1904
őszétől
hajdúböszörményi lelkész
volt.

A MODEM, a Kölcsey Központ és
a Déri Múzeum határolja a
Baltazár Dezső teret


Ugyanekkor az
Alsószabolcs-Hajdúvidéki
Egyházmegye esperessé, 1911 nyarán
a Tiszántúli Egyházkerület
püspökké választotta. Mint
ilyent a debreceni egyház is meghívta
lelkészének.


Tagja volt 1904 óta az összes zsinatoknak s
1917 óta elnöke is. 1918-tól a
konventi elnökséget is viselte. Az ORLE-nek
1907-től haláláig elnöke volt,
1915-1924-ben az volt a Magyar Protestáns
Irodalmi Társaságnak
is, melynek
1911-ben lett választmányi tagja.

Modern és Kortárs
Képzőművészeti Központ a
Baltazár Dezső téren


A debreceni egyetem 1917-ben a
teológia, 1929-ben az
államtudományok
díszdoktorává tette. A debreceni
kollégiumnak tekintélye
alapítványt gyűjtött az
Észak-amerikai Egyesült Államokban.


 

Pezsgő
élet  a Baltazár
Dezső téren


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 

Baltazár
Dezső
életútja

Hajdúböszörményben
született 1871. november 15-én.
A szülőháza helyén
emelt új épületen
márványtábla őrzi
emlékét, és az utca is
az ő nevét viseli.
Baltazár Dezső az elemi
iskolát és az akkor
még hatosztályos
gimnáziumot
Böszörményben
végezte, a debreceni
Kollégiumban
érettségizett, és itt
szerezte meg a teológiai
diplomát. Külföldi,
berlini, heidelbergi tanulmányai
után a budapesti egyetemen tett jogi
doktorátust. 1900-ban
hajdúszoboszlói
lelkipásztorrá
választották, majd
1904-től a
hajdúböszörményi
Kálvin téri gyülekezet
élére került.
1911-től lett a
Tiszántúli Református
Egyházkerület
püspöke, haláláig
töltötte be ezt a
tisztséget. A mai Kossuth Lajos
Tudományegyetem (régi
nevén Tisza István
Tudományegyetem) egyik
alapítója volt. Több
nyelven beszélt, könyveket,
dicséreteket írt. 1936.
augusztus 15-én hunyt el.
Nehéz időkben volt az
egyházkerület első embere
(I. világháború,
román megszállás,
Tanácsköztársaság).
Okos diplomáciával, de ha
kellett, bátor
kiállással védte
hívei, lelkipásztorai
érdekeit, biztonságát.
Mikor a debreceni Kollégium
nehéz pénzügyi helyzetbe
került, két alkalommal
áthajózott az Egyesült
Államokba és
fáradhatatlan munkával,
prédikációival annyi
pénzt gyűjtött, amellyel
meg lehetett oldani az
intézmény anyagi gondjait.
Bátorságát és
erkölcsi nagyságát
mutatja, hogy mikor Szegeden Löw
Imánuel főrabbit a ’19-es
események után
elhurcolták, tiltakozásul
istentiszteletet tartott a szegedi
zsinagógában. Felesége
is böszörményi volt, ezer
szállal kötődött
városunkhoz. Nagy szerepe volt a
Kálvineum
létrehozásában,
sokszor meglátogatta kedvenc
iskoláját, a
gimnáziumot (érettségi
elnökséget is vállalt)
fáradalmait bodai birtokán
pihente ki.
Forrás: Hajduporta.hu