Kötőjel: Partra? Szállás!

Kötőjel: Partra? Szállás!

Persze, akiknek kínai
válságcipőjük van, azok rá
se rántanak, mert az beázik már az
olvadás látványától is,
de mit tegyenek, akik márkás cipőt
hordanak, amit még tavaly vettek deviza alapú
hitelre és most jelzálog van rajta?
Réti János jegyzete.


A hónak az a tulajdonsága, hogy elolvad,
– ahogy erre egy bölcs
városgazdálkodó évekkel
ezelőtt már
rávilágított – ha elolvad
víz lesz belőle, a víz meg olyat
tesz, hogy maga is megbánja: utak, utcák,
terek árkaiba húzódik, ott
gyűlik össze, méghozzá a
legmélyebb részeken.


Hogy a legmélyebb részek miért
éppen a gyalogátkelőknél,
illetve a buszmegállókban vannak, arra
már nehéz elfogadható
magyarázatot találni. Mert jó, a
buszmegállót kimélyítik a
buszok, elvégre útjaink nem vetekedhetnek
a Via Appiával, hogy évezredekig
bírják a strapát, de a
gyalogátkelőhellyel mi
történik? Annak is az első, a
„belépő”
részével?


Hát nem Hannibál kelt ott át
elefántjaival, nem tevekaravánok
igyekeztek a zebrán átkelve visszaindulni
a Szaharába, hanem az „utca
embere”, az átlagos
testsúlyú debreceni polgár vette a
bátorságot, hogy latyak ide, latyak oda,
meginduljon a túloldal felé, onnan pedig
az erre tartók hasonlóképpen.


Persze, akiknek kínai
válságcipőjük van, azok
rá se rántanak, mert az beázik
már az olvadás
látványától is, de mit
tegyenek, akik márkás cipőt
hordanak, amit még tavaly vettek deviza
alapú hitelre és most jelzálog van
rajta? Lépjenek bele a vízbe a Csonka
Torony
előtti zebránál?


Vagy ugorjanak haza a kalocsniért, amit
még szegény nagypapa viselt? Netán
próbálják elhozatni a
Virágkarneválról megmaradt
gólyalábakat
kikölcsönzésre?


Vagy gázoljanak bele a latyakba- vízbe-
sárba, mint tették ezt a
partraszállók Normandia
partjainál?


Vagy mentsék át a
gázlónál előbb a nőket,
a gyerekeket és betegeket, aztán –
egye fene, jöjjön, aminek jönnie kell
– várják meg a következő
kompot.

Réti János
janos.reti@naplo.haon.hu