Jósdák – helyek, ahol ismerik a jövőt

Amióta világ a világ, az emberek mindig is megpróbálták megtudni, mit hoz számukra a jövő. Szerencsére olyanok is mindig akadtak, akik segítettek ebben: ők voltak az ókori jósdák szertartásainak főszereplői.

A tudás birtokosa
 
Az embereknek, legalábbis a legtöbbünknek, szüksége van arra, hogy higgyen egy felsőbb hatalomban – egy, vagy akár több istenségben, a Sorsban, a lélekben. Valójában ugyanannak az elképzelésnek többféle oldaláról van szó. A jóslások során éppen ezt a felső hatalmat próbáljuk arra bírni, hogy bevezessen a jövő titkaiba, hiszen ő általában vagy irányítója az eseményeknek, vagy legalábbis tudással bír az eljövendőről. A kérdezők pedig rendre őt kérdezik meg arról, hogy mi is lesz velük. Attól függően, hogy az adott kultúrában miben hittek az emberek, a jóslás módja és a kérdés címzettje is változott. Az viszont közös tényező, hogy általában közvetítőt iktatunk magunk és a felsőbb hatalom közé.
 
Memphisz – egyiptomi bikaisten
 
Az ókori Egyiptom lakói mások mellett Ápiszt, a bikaistent imádták. Ő volt Ozirisz élő jelképe, egyszerre csak egy megtestesülése élt a Földön, akit memphisi templomában szentként tiszteltek és tartottak. Amikor meghalt, új bikát kerestek: az újonnan megtestesült Oziriszt. Ápisszal azonban a köznép is találkozhatott, természetesen ritkán, és szabályozott körülmények között. Mégis: volt alkalom kérdéseket feltenni neki. Az elhangzott kérdésre a választ abból következtették ki, hogy a bika előre- vagy hátrafelé lépett-e.
 
Delphoi – füstbe szállt jóslatok
 
Az ókori görögök, akik a filozófia és a tudományok nagymesterei voltak, nem határolták el magukat a jövendőmondástól és a jövő kutatásától. A városállamokra tagolt területen több jósda is működött, de a legnagyobb és mindenki által elfogadott a Parnasszosz-hegység lábainál fekvő Delphoi volt. Nem csoda: már a környezet, a fák közt talányosan susogó szél és a táj is a bölcsességet és a természetfelettit árasztja magából. Itt égett az az örökmécses is, amelybe a hagyomány szerint a lángot maga Prométheusz lopta az istenektől. A kíváncsiak tehetségükhöz mérten nagy kinccsel érkeztek, hogy a jósnőt, a Püthiát kérdezzék. Háború vagy nagyobb vállalkozás az ő válasza nélkül el nem kezdődhetett! A válaszok pedig sokszor elég sokatmondóak, vagy más szóval sokértelműek voltak. A jósnő transzban mormogott szavait a papok hexameterbe öntve adták tovább: az már a kérdezőre volt bízva, hogyan értelmezi őket. A jósda annyira sikeres és gazdag lett, hogy egy idő után teljesen elüzletiesedett, és amikor a korai kereszténység korában betiltották a jóslást, már rég elvesztette egykori hírnevét.
 
Kümé – Szibülla szentélye Itáliában
 
Görög telepesek alapították ezt a jósdát, amely Nápolytól északnyugatra fekszik, és az akkoriban az etruszkok által lakott földre települt. A jóslás színhelyének, a Szibülla-szentélynek a pontos helye egészen az 1930-as évekig rejtve maradt, pedig Vergilius is leírta, hol helyezkedett el. A szentély valójában egy hosszú és magas folyosó, amelynek két oldalán fülkék nyílnak. A jósláshoz Apollón és Zeusz segítségét is igénybe vették; mindkettőnek templomot emeltek a területen. A görög hagyományokhoz híven a papnők transzban közölték kétértelmű jövendöléseiket.
 
Mexikó – az aztékok sötét szobája
 
2008-ban bejárta a világot egy szenzációs mexikóvárosi felfedezés, amely tulajdonképpen a véletlennek köszönhető. Az aztékok utolsó uralkodójának, Moctezumának a palotájából tártak fel újabb részleteket. Ennek során került elő az egykoron jóslásra szolgáló helységet is magában foglaló épületrészlet. Az 1520-ban meghalt király nagyon nagyra tartotta jövendőmondóit és jóslataikat. Mindig háza egyik ablaktalan, „fekete szobának” hívott helyiségében hallgatta meg őket. A hagyománynak a Moctezuma halálát is hozó spanyol hódítás vetett véget.
 
Ha érdekli, mit hoz a jövő, hívja jósainkat!
            06 90 602 027
A hívás díja: 475 Ft / perc (bruttó)
 
Klikkeljen ide, és válogasson jósaink közül!
 
Címkék: , , ,







hirdetés