Jól csinálta? Hát bűnhődjön!

Jól csinálta? Hát bűnhődjön!
© Illusztráció: HBN archív
Hajdú-Bihar – Attól még szegény marad a család, hogy az apa vagy az anya néhanapján közmunkához jut.

Kistelepülési polgármesterek körében alaposan felkorbácsolta az indulatokat a hír, mely szerint a túl sikeres közmunkaprogram visszaüthet, hiszen a javuló munkanélküliségi ráta miatt a falut kizárhatják a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) települések sorából.

Akiket már kizártak

Megyénkben is vannak olyan települések, amelyek (éppen a fentiek okán) jövőre már nem számítanak a HHH-s kategóriába, csakhogy ezzel kedvezmények egész sorát veszítik el. Ilyen például a rászorulóknak adott tűzifa-támogatás. Olajos Mihály, Szentpéterszeg polgármestere érdeklődésünkre megerősítette, hogy bár idén még átmeneti jelleggel HHH-sok maradnak, jövőre elveszítik ezt a besorolást, amit több szempontból is sajnálnak. – A tűzifa-támogatásért igazán kár, hiszen attól még szegény marad a család, hogy az apa vagy az anya néhanapján közmunkához jut. A gyermekétkeztetési kedvezményhez nem hiszem, hogy hozzányúlnak, hiszen azzal szegény családokat lehetetlenítenének el, inkább az önkormányzatok kiegészítő támogatása szenvedhet csorbát. Meg persze azok a kedvezmények, amelyeket korábban a pályázatok elbírálása során élveztünk, mint halmozottan hátrányos helyzetű település – kommentálta a hírt egykedvűen Olajos Mihály. Hozzátette, hogy tanultak az esetből, és jövőre nem fognak ilyen lelkesen közmunkaprogramokat szervezni, vagy legalábbis nem ötven embernek, hanem mondjuk legfeljebb ötnek.

Gazdagnak minősítve

A Naplónak nyilatkozó polgármesterek szerint az állam abszurd módon gazdagnak minősíti azokat a kistelepüléseket, ahol sok embernek van munkája, hiszen a közfoglalkoztatottakat ugyanolyan munkavállalónak tekinti, mint a versenyszférában dolgozókat (holott a munkaügyi központ is olyan álláskeresőnek tekinti őket, akik szüneteltetik a regisztrációt). Vass Mária bojti polgármester csak remélni meri, hogy légből kapott sajtókacsáról van szó, ellenkező esetben ugyanis sokba kerülhet nekik az eddig sikertörténetként emlegetett közfoglalkoztatás. – Az odáig rendben van, hogy nálunk sokan vannak bent a közmunkaprogramban, de ez azért mégsem az az egzisztencia, amit mondjuk a versenyszférában a teljes munkaidős foglalkoztatás kínál. Nemcsak a falu, de sok család is halmozottan hátrányos helyzetű, ezért valóságos sorscsapás lenne, ha bármiféle szociális juttatást erre való hivatkozással megvonna az állam tőlük – szögezte le Vass Mária.

A szezon és a fazon

Miközben a politikai szándék egyértelműen az, hogy minél több embert vonjanak be a közfoglalkoztatásba, a szezont a fazonnal mégse kellene összekeverni. A bruttó 80 ezer forintos közmunkabérre hivatkozva embertelenség bármilyen szociális juttatást megvonni a mélyszegénységben élőktől – állították egybehangzóan az általunk a témában megkérdezett települési vezetők. Pap Miklós, Mezőpeterd polgármestere például úgy véli, hogy a végeken a közmunkaprogramot sikerre vivő kollégái (akiknek idéntől csak a munkája lett több, a fizetése viszont kevesebb) elismerést érdemelnének, nem pedig büntetést. „Minden nap azt próbáljuk a faluban alakítani, ami elveszett, hátha vissza lehetne fordítani a folyamatot. Úgy azonban nem fog menni, ha ez érte a köszönet” – mondta Pap Miklós, akivel hivatalosan még senki nem közölte, hogy ez a sors várna rájuk is.

– Petneházi Attila –


Nem mindegy, hány H-s

Az önkormányzati feladatfinanszírozás idei költségvetését nem befolyásolja, hogy hol, hány közmunkást foglalkoztatnak. Ennek leghamarabb a jövő évi büdzsére lehet hatása, illetve hosszabb távon valóban érintheti az európai uniós pályázatokat. Nem mindegy ugyanis, hogy egy település milyen kategóriában pályázhat a kiírásokra, hiszen minél hátrányosabb helyzetű egy falu vagy város, annál kisebb önrészt kell előteremtenie a projektek finanszírozásához – közölte a sajtóhírek kapcsán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.








hirdetés