Jogszabályváltozások – Új közbeszerzési törvény
A törvény részletesen leírja azt, hogy miként kell meghatározni a közbeszerzés becsült értékét. Az építési beruházásnál a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni, és be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.
Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a közbeszerzés teljesítésében, akkor azt nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen az eljárásban. Egy cégnek a szerződés teljesítésében való részvételi arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés nettó – áfa nélküli – ellenértékéből.
Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást; a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást is.
A nyílt eljárásban az ajánlatkérő – az ajánlattételi határidő lejártáig – módosíthatja az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeket, viszont ekkor az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítania. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő idő álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtásához. Ha ez a megfelelő időtartam az eredeti ajánlattételi határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani.
A kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési részvételét segíti a következő szabály: az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzését abból a szempontból, hogy lehetőség van-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételre.
Amennyiben a részajánlat-tétel biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy-egy részére történő ajánlattételt.
Az ajánlatkérő mindig köteles az eljárásban legalább egy műszaki, illetve szakmai alkalmassági, valamint legalább egy pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményt előírni az ajánlattevőkre.
Eddig a hibás ajánlat érvénytelen volt. Januártól ha az ajánlatkérő az ajánlatban – az értékelés eredményére kiható – számítási hibát észlel, annak javítását maga végzi el. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Ez továbbra is kettős lehet: vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
Külön szabályok vonatkoznak a törvényben az építési koncesszióra, és a közszolgáltatók eljárásaira.
A közbeszerzés állami intézménye a Közbeszerzési Hatóság, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve. Ez felügyeli a törvényben meghatározott célok érvényesülését. A Közbeszerzési Hatóság keretében működik a 10 tagú Tanács, amelyben az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. A tagok megbízatása legalább két évre szól.
A Tanács elnöke a Hatóság elnöke is egyben. A Hatóság elnökének 5 évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.
A szervezet része a Közbeszerzési Döntőbizottság is.
Külön kormányrendelet szabályozza a tervpályázati eljárásokat, amelyek speciális közbeszerzésnek minősülnek. Aki ilyet hirdet, az köteles betartani a rendeletben foglaltakat.
Egy másik rendelet pedig az építési beruházások részletszabályait tartalmazza. Ebben szerepel – egyebek mellet – az, hogy az 50 millió forintnál drágább, és 6 hónapnál tovább tartó beruházásnál a vállalkozó rész-számlát bocsáthat ki.
Egy további rendelet az ajánlattevő alkalmasságának az igazolását, illetve a műszaki leírást szabályozza.
- MTI -
