Jogerőre emelkedett Magyarország strasbourgi elmarasztalása az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály ügyében

Brüsszel/Strasbourg – Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a fellebbezést abban az ügyben, amelyben a törvényszék januárban, első fokon elmarasztalta Magyarországot a magyar terrorelhárító szervek (TEK) számára bírói engedély nélküli titkos megfigyelést biztosító törvény miatt. Ezzel az elmarasztaló ítélet jogerőre emelkedett.

A strasbourgi székhelyű törvényszék januárban első fokon már helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és négyezer euró (nagyjából 1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg az ügyben, amely ellen a magyar állam fellebbezést nyújtott be.

Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket.

A bíróság a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó magyar szabályozást, amely a bírói fórum szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét.

A törvényszék hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.

A felperesek 2012-es nyilatkozata szerint a TEK bírói kontroll nélkül, miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, ami az Alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét okozza. Ezért indítványozták a rendőrségi törvény erre vonatkozó, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését is.

Ez ügyben a két panaszos korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

– MTI –








hirdetés