Joachim Gauck nem indul újra a német államfői tisztségért

Berlin – Joachim Gauck német államfő hétfőn Berlinben bejelentette, hogy mandátuma 2017. márciusi lejártával távozik hivatalából és nem indul újra a tisztségért.

A szövetségi elnök sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy jó egészségi állapotban van, de nem tudja garantálni az államfői tisztség betöltéséhez szükséges “energiát és vitalitást” a következő ciklusban, amely az életének 77. és 82. éve közötti szakaszára esik.

Hangsúlyozta, hogy nem kell aggódni az államfői tisztségben következő váltás miatt, mert a mai Németországnak vannak “elkötelezett polgárai és működő intézményei”, így a váltás a “demokratikus normalitás része”.

Az államfőt a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőiből és a tartomány parlamentek azonos számú küldötteiből – 1262 főből – álló úgynevezett szövetségi közgyűlés választja. A mandátum 5 évre szól és egyszer megújítható.

Az első vagy a második fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt nyeri el a tisztséget, a harmadik fordulóban elég a szavazatok relatív többsége, vagyis az lesz a szövetségi elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. A választást 2017. február 12-én tartják.

Egyelőre teljesen nyitott, hogy ki lehet Németország következő, 12. szövetségi elnöke. Kiválasztása hosszú, összetett folyamat lehet. A 2017. szeptemberi Bundestag-választásra készülő pártok bármiféle együttműködése ebben az ügyben rögtön olyan értelmezést nyerhet, hogy az adott pártok kormányzati együttműködésre is hajlandóak vagy készülnek.

A kormánypártok – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – várhatóan egyeztetnek az ügyben, de elemzők szerint nem valószínű, hogy sikerül közös jelöltben megállapodniuk. A Bundestag nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal pedig már kezdeményezte is, hogy az SPD-vel és az ellenzéki Zöldekkel együtt állítsanak államfőjelöltet, és sajtóértesülések szerint a CDU/CSU-ban sokan azt várják Angela Merkel kancellártól, a CDU elnökétől, hogy a pártszövetség állítson saját jelöltet.

A sajtóban több lehetséges jelölt neve forog, köztük van Norbert Lammert CDU-s politikus, a Bundestag elnöke és a CDU-s pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, Gerda Hasselfeldt, a Bundestag CSU-s képviselői csoportjának vezetője és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, az SPD legnépszerűbb politikusa. Egyikük sem foglalt állást nyilvánosan az ügyben.

Joachim Gauck 76 éves, evangélikus lelkész, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék tagja, az ország újraegyesítése után a volt NDK állambiztonsági minisztériumának (Stasi) iratait kezelő hivatal első vezetője volt. Az államfői tisztségre először 2010-ben jelölték, akkor az SPD és a Zöldek támogatásával. Két év múlva, 2012 márciusában az akkori kormánypártok, a CDU/CSU és a liberális FDP, valamint az SPD és a Zöldek támogatásával választották meg, miután Christian Wulff egy lakáshitel körüli pénzügyi botrány miatt lemondásra kényszerült.

Németországban a szövetségi elnöknek elsősorban jelképes hatalma van, legfőbb feladata az ország egységének megjelenítése a pártokon és a napi pártpolitikai vitákon felülemelkedve. Joachim Gauck a lakosság nagy többségének megítélése szerint kiválóan végzi munkáját.

Angela Merkel hétfőn Berlinben egy más ügyben tartott rendezvényen kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szerette volna, ha Joachim Gauck vállalja az újrázást, de tiszteletben tartja döntését. Rámutatott, hogy az elnökválasztásig még hátra van két tartományi parlamenti választás, amelyek befolyásolják a szövetségi gyűlés összetételét. Hozzátette, hogy a testületen belüli erőviszonyok figyelembevételével “a legnagyobb nyugalomban” egyeztetnek majd az utódlás kérdéséről a CDU/CSU pártszövetségben, majd más partnerekkel is.

Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke ugyanazon a rendezvényen – egy, a korábbi szövetségi környezetvédelmi miniszterek, köztük Angela Merkel és Sigmar Gabriel részvételével rendezett pódiumbeszélgetésen – szintén kérdésre válaszolva elmondta, hogy Joachim Gauck beváltotta a jelöléséhez 2010-ben fűzött reményeket, hiszen a “német demokrácia elkötelezett képviselőjeként” tevékenykedik államfőként. Hozzátette: nagyon sajnálja, hogy az államfő nem vállalja a második ciklust, utódlásáról pedig a következő hetekben és hónapokban “mindenki mindenkivel” tárgyal majd.

– MTI –








hirdetés