Jelentősen drágult a magyar termőföld

Kenderes, 2015. június 18. Őszi árpát arat egy kombájn Bánhalma határában 2015. június 18-án. Megkezdődött az árpa aratása a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. egyik 60 hektáros árpatábláján.
Kenderes, 2015. június 18. Őszi árpát arat egy kombájn Bánhalma határában 2015. június 18-án. Megkezdődött az árpa aratása a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. egyik 60 hektáros árpatábláján. - © MTI Fotó: Mészáros János
Debrecen – Békésben megyei szinten először lépte át az egymillió forint hektárankénti limitet az ár.

Míg tavaly az országos termőföld-átlagár 12 százalékkal nőtt, az adásvételek száma egyharmadával, az eladott földterület összmérete pedig 20 százalékkal zsugorodott. Mindennek oka a tavaly májusban teljes egészében hatályossá vált új földforgalmi törvény.

Biztos forrásból

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014-es ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép szerint az új földforgalmi törvény két részre osztotta a tavalyi év termőföld-piacát. A törvény tavaly májusi hatályba lépése előtt, a befektetők és gazdálkodók előre hozott vásárlásai miatt rendkívül élénk volt a földpiac. Az új földhasználati törvény azonban az év fennmaradó részében új helyzetet teremtett. Az egy hektárnál több termőföldet vásárolni jogosultak köre ugyanis a magyar állampolgárokról leszűkült a magyar „földművesekre”.

Ki vehet földet?

Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon nyilvántartásba vett, szakirányú képzettséggel rendelkező, vagy legalább három éve gazdálkodó belföldi természetes személyek élhetnek a vásárlás jogával. Az átlagárakat vizsgálva Békés megye 2013-ban még a harmadik, tavaly viszont már a legdrágább volt, megyei szinten először átlépve a millió forintos hektáráras limitet. A legjobb talajminőségű megyénket Fejér és Győr-Moson-Sopron követik alig egymillió forint alatti átlagokkal. A legolcsóbbak továbbra is az észak-magyarországi megyék, Nógrád mindössze 428 ezer Ft/hektárral.

HBN








hirdetés