Zöldalma

Akt.:
Zöldalma
© Illusztráció: Getty Images
Bár már Ádámnak és Évának meggyűlt a baja az almával, modern világunkban, gondoljunk a reklámoktól az iskolai gyümölcsakciókig, az egész világon kedvelt gyümölcs magasan veri minden más vetélytársát ismertségben, népszerűségben, sőt a testi-lelki kiegyensúlyozottság jelképeként is. T. Szűcs József jegyzete.

​Az alma termesztése azonban a leginkább vegyszerigényes ágazatok közé tartozik. Talán ezért is végzett a Greenpeace több országra kiterjedő összehasonlítást arról, hogy milyen vegyszer maradványok találhatók a nagy almáskertek földjében illetve vízmintáiban. Meglepő lehet, de sokszorosan továbbgondolkodásra késztető tény, hogy Magyarországon a rossz emlékű, s 1968-ban betiltott DDT sok kertünkben még mindig kimutatható. Persze miután ötven év a lebomlási ideje, a szakemberek számára ez nyilván evidens, de példája figyelmeztető lehet általában minden olyan termesztési mód esetében, amely túlzottan a vegyszerekre bízza a természet vagy a dolgos emberi kéz által is elvégezhető növényvédelmet. Pedig jó termés, s garantáltan egészséges gyümölcs produkálható szintetikus vegyszerek nélkül. A nemzetközi zöldszervezet a vizsgált almások egynegyedénél ugyanis semmi ilyet nem mutatott ki. Nyilván ott, ahol visszatértek a jó öreg kén, mész, réz hármasához, s amelyet a biológiai termesztés szigorú követelményei is megengednek.

Az ültetvények jó része természetesen nem állítható át egyik napról a másikra természet -, s főként emberbarát(ibb) termesztési technológiákra. Ám ez sem lehetetlen. A szervezet tanulmánya ezért nemcsak mérési eredményeket közöl, hanem azokat az évszázados, évtizedes technológiákat ugyancsak közreadja, amelyek „védelmezik a gazdálkodók és környezetük egészségét, a biológiai sokféleséget, biztosítják az egészséges ételt és termőföldet, a tiszta vizet.”

Sajnos, azt is meg kellett állapítaniuk, amit persze mindannyian tudunk, hogy a nagy vegyipari cégek érdekérvényesítő képessége, meg, tehetjük hozzá, a ma is uralkodó nagyüzemi technológia mindenhatóságához kötődő illúziók az EU-n belüli támogatási rendszerben is érvényesülnek. Miközben a valódi közösségi érdeknek, a maiaknál jóval egészségesebb tömegtermelés „pénzelésének”, a gazdák zsebre menő érdekeit más szemléletre terelő támogatási elveknek egyelőre tehát, úgy tűnik, almás… ​

– T. Szűcs József –








hirdetés