Valóságos víziók a 21. századi mezőgazdaságban

Valóságos víziók a 21. századi mezőgazdaságban
© Fotó: Pixabay
A Föld lakossága rendkívül gyorsan növekedett az elmúlt évtizedekben, az előrejelzések szerint 2050-re a jelenlegi 7,5 helyett 10 milliárdan lehetünk. Sajnos ma mintegy 1 milliárd ember nem jut megfelelő táplálékhoz (FAO adatok). Pepó Péter írása.

Az elmúlt időszakban az „agrárszektor” jelentősen átalakult; azaz nem csak élelmiszer alapanyagokat állít elő, hanem egyre fontosabbá vált az ipari nyersanyagok és bioüzemanyagok termelése is. Mindezt a környezet szennyezése nélkül, a biodiverzitás megőrzésével kell végrehajtanunk. Ezt a multifunkcionalitást tovább erősítik azok a társadalmi elvárások, amelyek a vidéki foglalkoztatás, szociális szolgáltatások oldaláról a mezőgazdaság felé jelentkeznek.

Generációváltás előtt áll a hazai mezőgazdaság. Az új generációnak innovatív, high-tech megoldásokat kell alkalmazni az erősödő versenyben.

Az általános közfelfogás szerint az agrárium alapvetően konzervatív, azaz az a kérdés: mennyire képes ezen új kihívásoknak a tágabb értelemben vett agrárszektor megfelelni? A fejlett országokban (hazánkat részben ide sorolhatjuk) azonban jelentős kényszerítő erők hatnak a modern technológiák alkalmazására. Egyrészt egyre kevesebben dolgoznak a szektorban: 1989-ben még 785, tavaly már csak 200 ezer ember. Másrészt nagyon fontos a jövedelmezőség, a versenyképesség növelése. Harmadrészt generációváltás előtt áll a hazai mezőgazdaság: jelenleg a benne tevékenykedők 65 százaléka 60 év feletti. Az új generációnak innovatív, high-tech megoldásokat kell alkalmazni az erősödő versenyben. Ehhez járulunk hozzá sokrétű egyetemi oktatásunkkal és kutatásunkkal a Debreceni Egyetemen; különösen fontos az az intézmény vezetésével elnyert országos szintű, 1,7 milliárd forint támogatású EFOP projekt, amely az agrárium innovatív tudományos műhelyeinek támogatását szolgálja.

Az új technológiai megoldások részben készen állnak a gyakorlati alkalmazásra, részben az intenzív kutatások eredményei alapján rövid időn belül adaptálhatóvá válnak. Ezek közül érdemes kiemelni a precíziós gazdálkodást. Ez a térinformatikai alapokra támaszkodó technológia lehetővé teszi a táblán belüli agrotechnika alkalmazását, ezzel csökkentve a költségeket és a környezeti terhelést. Ehhez navigációval, automata vezérléssel, fedélzeti számítógéppel stb. rendelkező, korszerű gépek kellenek. Ebben a technológiában alkalmazott nagy értékű gépek (50-100 millió forint/gép) kezeléséhez széleskörű műszaki, biológiai, agronómiai tudás szükséges.

Mindehhez a technológiai fejlődéshez felzárkóztak a termelés biológiai alapjai. Hazánkban az Alkotmány rögzíti, hogy GMO szervezeteket nem lehet a mezőgazdaságban alkalmazni. Ugyanakkor a biotechnika és biotechnológia számos módszerét, eljárását lehet felhasználni a GMO mentes új fajták, hibridek létrehozásában. Így előállítottak és termesztenek dihaploid búzát, imidazolinon rezisztens napraforgót és repcét. A felhasználói igényeknek megfelelően hagyományos – nem GMO – úton sikerült előállítani magas olajsavas napraforgót, speciális minőségű búzát. A további fejlődés új perspektíváit nyithatják meg részben a nemesítés, részben a technológiafejlesztés területén folyó kutatások. Vadonatúj genoszerkesztési technológiával (CRISPR/Cas9) rendkívül előnyös tulajdonságú, új fajták állíthatók elő. Bár idegen gén(eke)t az ilyen növény nem tartalmaz – tehát elvileg nem GMO – mégis vita folyik az EU-ban ezek engedélyezéséről. Az állattenyésztésben már napjainkban is egyedre meghatározott takarmányozást, tartástechnológiát, higiéniai kezeléseket tudunk végrehajtani a molekuláris biológia eredményeinek a felhasználásával.

A közeljövőben az automatizált vezérlésű, robotizált irányítású gépek kifejlesztése már valósággá válhat. Napjainkban bizonyos zöldségnövények (pl. spárga) betakarítását automatizált robotkombájnok végzik a fejlett országokban. A sor hosszan folytatható, de a legfontosabb, hogy a társadalom megértse és elfogadja: a mezőgazdasági termelés forradalmi átalakuláson megy át. A hagyományos termelés rendkívül gyorsan alakul át olyan környezetbarát, multifunkcionális mezőgazdasággá, melyben döntő szerepe van az informatikának, a műszaki fejlesztésnek, a smart technológiának, a térinformatikának, a biotechnológiának és még számos tudományterületnek. A hazai mezőgazdaság versenyképességét ezek minél szélesebb körű alkalmazásával érhetjük el. Az élelmiszer-termelés ugyanis nem csak a múltban és jelenben, hanem a jövőben is alapvető stratégiai gazdasági terület marad.

A szerző egyetemi tanár, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet vezetője. Cikkünk a Debreceni Akadémiai Bizottsággal való együttműködésben készült.








hirdetés