Jegyzet: Pocsék idők

Jegyzet: Pocsék idők
Pocsék időket élünk. Legalábbis a tavalyi nyárhoz képest. Akkor ugyanis augusztus 26-án esett az első nyári záporszerűség a kertemben. T. Szűcs József jegyzete.

Vagyis ekkor volt mifelénk olyan (fél)nap, amelyre hajlamosak vagyunk rávágni, hogy pocsék idő van. Idén pedig eddig már háromszor is esett. Ha úgy tetszik, ennyi alkalommal volt rövidebb-hosszabb időre rossznak kinevezett időm.

Kétségtelen, a nagyon várt szabadtéri fesztivált, a nehezen kivehető évi szabadságunk egy részét akár tönkre is teheti a borongós, esős, netán viharos időjárás. Mégis kellenek az ilyen napok. Sőt ma már azt is mondhatjuk, különösen itt az ország keleti felén, hogy több is elkelne belőlük. Hisz, ha tudományosan még nem is bizonyított az oka, a mezőgazdasághoz akár a legvékonyabb szállal kötődők azt tapasztalják kertjükben, hogy egyre melegebb, s egyre szárazabb régiónk. Márpedig, ha ez az ország egyik éléskamráját érinti, az nemcsak éves pihenésünket, hanem egész évi étrendünket tönkre teheti. Legalábbis, ami a fizetendő árat illeti.

S ahogyan érzékelem, egyre többen gondolkodnak úgy, hogy a korábban pocséknak nevezett időjárást egyre inkább át kell értékelnünk. Olyannyira, hogy már a médiában is változóban a hangütés. „Lehet, hogy valakit elkeserít, de lehetnek olyanok, akik kifejezetten örülnek majd neki” – olvasom például egy időjárási portálon. Egy olyan hírben, amelyben a minap jó néhány esős, borongós órát vetített elénk. A közhelyszerű mondatra X (plusz meg egynéhány) évet vártam, hisz korábban, sőt általában még ma is szinte reflexszerűen jelentik ilyen időjárási helyzetben: pocsék idő várható. Egyébként a sokáig egyedüli magyar időjárás előrejelző intézet ifjúkori emlékeim szerint egy kifejezetten kertes, külvárosi terület közepette fekszik Pestszentlőrincen. S az (amúgy igencsak tetszetős) épületből csak az ablakon kell kinézni, hogy jól lássák a szakemberek az esőre szomjúhozó kertecskéket, kiserdőt. Úgy tűnik, mostanság meg is teszik. S nemcsak ők, hanem egyre többen átérzik azt a tényt, hogy – tetszik vagy nem – a termőföldnek sokkal több esőre van szüksége nyáron (is), mint a belvárosi aszfaltnak.

T. Szűcs József