Jegyzet: Merjünk hatszáz métert álmodni!

Jegyzet: Merjünk hatszáz métert álmodni!
Elismerem, pár éve, amikor divatban volt a „merjünk nagyot álmodni” jelszó, a legtöbb ötlet inkább röhejre gerjesztett, mint az idea továbbgondolására. Mellesleg az ötletgazdák sem gondolhatták komolyan, hogy például valaha is jelenlegi méretű olimpiát rendezhet országunk. Pedig talán ez volt a merész magyar álom No.1.-ja. T. Szűcs József jegyzete.

Legalábbis a média azon részében, amely most is ugyanezen „álmodozókat” favorizálja. Igaz, a sosem lesz magyarországi olimpia már régóta szóba sem kerül.

Szerencsére Debrecenben jó néhány régi álom, pl. a hetvenes években már készre megtervezett központi sétálókorzó, évek óta valóság. S még ha működtetése nem is nélkülözi az ellentmondásokat, kétségkívül életet lehelt a belvárosba. Amely annak előtte hétvégeken a céltalanul itt tébláboló emberek számát tekintve inkább idézett egy elhagyott téesz-tanyaközpontot, mint az ország második városát.

Remélem, a napokban bejelentett terv, elképzelés, amely szerint mintegy hatszáz méterrel meghosszabbítanák a debreceni repülőtér (egyik?) kifutópályáját, szintén a valóssággá vált álom kategóriájává fejlődik hamarosan. Az álomszerű része természetesen nem a betonozási munkálatok hibátlan kivitelezése. Hanem az, hogy a reptér végre olyan gazdasági jelentőségre tegyen szert, amely motorja lehet más helyi és környékbeli fejlesztéseknek. Kicsit merésznek tűnik az időzítés is, hisz a világ légi forgalmának éppen most a teherszállítás a stagnáló ágazata. A bejelentett fejlesztés pedig éppen azt szolgálná, hogy azok a teherszállítók, amelyek talán ma is tudnák használni, teljes terheléssel is biztonsággal útba ejthessék. Kérdés, lesz–e mivel megpakolni a duci gépmadarakat. Mert ha nem, messze elkerülnek bennünket. Esetleg sikerülhet-e regionális (nemzetközi) elosztó központtá fejleszteni Debrecent. S akkor nem is az itt gyártott termékek, hanem a logisztikai szolgáltatások válhatnak olyan értékké, amelyeket idecsalogathatják a cargó járatokat.

Nagyon sokan vallják, hogy a valós alapokon nyugvó álmodozás, más szemszögből, a jövő tudatos előkészítésének is tekinthető. Talán éppen ezért –sajnos vagy nem – Debrecenen kívül is sok helyütt álmodnak a fentebb leírt szerepet betöltő légikikötőről. S ők sem lesznek restek, ha módjuk lesz rá, mielőbb valóra váltani álmukat. Akár itthon, akár a környező országok viszonylag közeli nagyvárosaiban. S ezek akár keresztbe is tehetnek az amúgy nyílegyenes betoncsíkunknak. Még (már?) az első kapavágás előtt.

– T. Szűcs József –