Jegyzet: Maradvány

Akt.:
Illusztráció - Az Országgyűlés plenáris ülése
Illusztráció - Az Országgyűlés plenáris ülése - © MTI Fotó: Kovács Attila
Magánemberként mindig sajnáltam, hogy az üzemképes politikai pártjaink palettájáról hiányzik egy nemzeti liberális. Fábián György jegyzete.

Annál is inkább, mivel számos jele mutatkozott, hogy a liberálisok és a nemzetiek is el voltak kicsit tévedve a rendszerváltoztatás óta eltelt években. A szoclib oldalnak például nem kellett volna bőszen ágálnia 2004-ben a kettős állampolgárság ellen, ugyanis a kisebbségi jogok, az önrendelkezés támogatása bizony liberális érték is – okoskodhatnánk. A jobbkormánynak pedig nem az egyetemes szabadságjogainkat (melyeknek virágzása az általuk mindvégig szorgalmazott polgári demokráciának is ismérve), hanem a vadhajtásokat kellene kordában tartania.

Amikor hét évvel ezelőtt eltűnt Kádár csontjainak egy része, akképp példálóztak nálunknál okosabb politikacsinátorok: lám, ő még mindig itt van közöttünk. Csak halkan jelzem: a csontok azóta sem kerültek elő, tehát az imént idézett szófordulat logikája szerint még mindig köztünk van a létező szocializmus. S valóban, néha úgy tűnik: ami az utóbbi években épült, épül, velejéig családiasan kommunista. Mindazzal a különbséggel: retorikailag most ránk lehet kenni, hogy ezt mi választottuk.

Fábián György








hirdetés