Káros kérdés

Helyénvaló-e egy egészségileg kifejezetten káros termék esetében kifogásolni annak kifejezetten kifogásolható minőségét? T. Szűcs József írása.

Húsba (tüdőbe, hörgőbe, szívbe) vágó kérdés. Ám attól, hogy esetleg nem tesszük fel, a kérdés még kérdés marad(hat). Merthogy az árucikket legálisan, mi több, az állam által szigorúan ellenőrzött módon árulják. De ettől még szokványos piaci szereplő. Ergó, a megvásárlója hasonló feltételek teljesítését várja el tőle, mint bármely termék esetében. Mondjuk azt, hogy más szempontokat is figyelembe véve, az ára legyen arányos az értékével. A másság ez esetben azt jelenti, hogy jövedéki termékről van szó. Tehát, rövidre fogva, fogyasztója pénztárcájára nézvést majdnem olyan kártékony, mint aktuális, avagy jövőbeni eü. állapotára. Az állam ugyanakkor ezen termékeken tud „könnyű” pénzhez jutni. Tehát ami káros az egyénre nézve, ugyanaz felettébb jótékony hatással bír a büdzsére. Már csak emiatt is jó lenne azt hinni, hogy az eme termék révén beszedett milliárdok mindenképpen az egészségügyi ellátást szolgálják. Így azok, akik nem tudnak szakítani káros szenvedélyükkel, legalább azzal az állampolgári tudattal nem tudnának vagy nem akarnának leszokni, hogy nem más kontójára élik ki szenvedélyüket. Hisz a termék megvásárlásával gyakorlatilag előre leszurkolnák esetleges későbbi gyógykezelésük árát. Ha pedig ez nem lenne elég, még ott vannak a különböző adói, az egészségügyi járuléka. Rosszabb esetben az érintett személy a fizetéséből levont nyugdíjalapját sajnálatos ok miatt ugyancsak az államra kénytelen hagyományozni. A magas rizikófaktornak tehát a boltban, és azon kívül, ugyancsak, magas ára van. Ezt olykor keserű szájízzel, másszor magukban füstölögve az érintettek tudomásul veszik.

Ismerősömet, aki a bevezető kérdést nekem szegezte ugyanakkor ma, még több év után is megviseli, amikor a kétnapi adagjáért betér a szakboltba. Annyi halálfejet, keresztbe tett lábszárcsontot, szétroncsolt emberi belsőséget kell néznie, amennyit korábban csak C-kategóriás horrorfilmekben látott. A gyomra ugyan néha felfordul az elrettentő piktúrák eme kavalkádjától, de ő maga emiatt nem fordul ki vásárlás nélkül az üzletekből. Ugyanakkor ha két doboznyi szenvedélyéért majdnem két és félezer forintot a pulton hagyott, akkor talán nem mértéktelen elvárás a szóban forgó termékkel szemben, érvel, hogy inkább többé, mint kevésbé érdemben használható legyen. Ne hulljon ki apró szemcsékben, amikor a dobozából kiveszi, ne lobbanjon lángra és így tovább. S legfőképpen legyen meg az az íze, zamata, amely miatt élvezeti cikknek hívják.

Az illető évtizedek óta gyakorolja rossz szokását, ebből tekintélyes időt külföldi tapasztalatszerzéssel töltött. Akár minőségi ellenőr lehetne a szakmában. Ő azonban annyit szeretne csupán, hogy rendeltetésének megfelelően használhassa, azt amit megvett. S abban a minőségben, amely miatt annyian a rabjai szerte a világban. Vagyis megkapni azt, amelyért minden vásárláskor meglehetősen drágán (meg)fizet. Bár valószínűleg nemcsak a boltban. S nemcsak akkor, amikor pénzt ad ki érte…

– T. Szűcs József –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés