Felhőtlen pesszimizmus

Felhőtlen pesszimizmus
© Fotó: Pixabay
Ki gondolta volna akár néhány éve, hogy a technikai haladás, innovációk, sokszor szinte hihetetlen találmányok ellenére az emberiség globális boldogulása éppen úgy ki lesz szolgáltatva a természet szeszélyének, mint századokkal, évezredekkel ezelőtt. T. Szűcs József jegyzete.

Hisz lassan még a világ leggazdagabb régióiban is őseikhez hasonlóan szinte imádkoznak az égi áldásért. Merthogy a kútjaik apadnak, szeszélyes folyóik hasznosítható vízhozama csökken. A világ szegényebb tájain kész katasztrófa a kimaradó szezonális monszun, amely öntözné a földeket. Avagy a ki- és beszámíthatatlan El Nino. S ha jön az elvileg életet jelentő víz, legkevésbé sem akkor, amikor aranyat érne. Az éves csapadékátlag adatai ugyan elfedik, de alig néhány nap alatt lezúdul a nagyja, aztán és közben hónapokig szárazság, aszály. Ahol megtehetik, ezért már régóta igyekeznek jobb belátásra bírni a természetet. Az amerikaiak például esőt próbálkoztak csiholni mezőgazdasági államaik felett az elvonuló felhőkből. Szinte hihetetlen, hogy miközben fél évszázada megjárták a Holdat, sok településen ma egy működő kutat sem tudnak összehozni. Maga a kút persze high-tech, csak sok helyütt a víz fogyott el a föld mélyéből. Igaz, a farmerek most részben annak a levét isszák, hogy több évtizedig orrba-szájba öntöztek az óriástáblákon minden növényt a nagyobb hozam reményében. Vagy egyáltalán, hogy életben tartsák őket a porban. Nem messze tőlük a sivatagi városok eredeti adottságaik alapján szintén emberi letelepedésre alkalmatlan helyeken létesültek. Ezért, a legközelebbi folyók, tavak vizét loppintották el addigi használóiktól. Bár nem várt kivételként, éppen Las Vegas újrahasznosító vízgazdálkodását emlegetik újabban követendő példaként. Egy másik földrészen azonban ugyanilyen sivatagi körülmények között már egy száz fős falu sem tudja eltartani magát. Számukra az eső szó szerint az életet jelenti. Vagy a menekülést őseik földjéről.

A Föld jelentős részén a jókor és optimális mennyiségben hulló eső alighanem még a majdani Mars utazások korában is fennmaradásunk záloga marad. A glóbusznak vannak, jobbára nagyon mélyen lévő édesvízi tartalékai. Csak mire kitermelhetővé válnak, már késő lehet. A tengervíz sótalanítása pedig csak a leggazdagabbak számára megfizethető.

S amennyiben a kaotikus klimatikus tendenciák folytatódnak utódaink valószínűleg az esős időt fogják szépnek, jónak, kívánatosnak tartani. Előbb ott (nem sivatagi, hanem pár éve még zöldellő városokban!), ahol négy éve nem esett egy csepp sem. Aztán másutt is, alighanem nálunk úgyszintén, könyörögnek majd utódaink az esős napokért. S realisták lévén, nem évszakonkénti, hanem legalább évi néhányért. S mivel nemcsak realisták, de nagyot álmodni is mernek, szeretnék ha az égi áldást nem kísérné jégzuhatag, fákat kicsavaró szélvihar, égszakadás, minitornádó, villámárvíz. Hisz arrafelé haladunk, hogy egy tisztességes mennyiségű, a föld szomját jó ideig oltó, amolyan békebeli, talajt áztató csendes eső szinte már csak a gazdák álmaiban és emlékeiben létezik.

– T. Szűcs József –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés