Jegyzet – Érezhető változás
Korábban sokan zokon vették, hogy a Régi Városháza előtti árnyékos lelátón jobbára csak az önkormányzati dolgozók és családjaik kaphattak helyet, míg a vendégeknek és az „Isten adta (debreceni) népnek” – amelyik még mindig (!) nem unja a felvonulást – maradt a túloldali hunyorgás és izzadás, már abban az esetben, ha „friss” műsort is szeretett volna látni, nemcsak a forróság miatt csüggedten menetelőket. Meg egyébként is, valljuk meg, a Nagytemplom közelebb áll a szívünkhöz, mint a sokszor a népszerűtlen vezetői döntések színhelyeként szolgáló „polgármesteri főhadiszállás”.
Ez a változás érezhetően felszabadultabbá tette a helyi ünneplőket, akik kevesebbet keseregtek a perzselő hőség miatt, s ritkábban hallatták panaszukat, hogy állva kénytelenek nézni a műsort. Mindez pedig érezhetően kihatott a vendégek hangulatára is. De, talán nem tűnik majd kukacoskodó belemagyarázásnak, ha a zsűritagok és a cikkekben megszólalók véleményét is elolvassák, akik őszinte lelkesedéssel méltatták a Virágkarnevált, s a városban eluralkodott pozitív hangulatot.
