Jegyzet: Barna nemzet

Fábián György
Fábián György
Ez a nyár még tartogathat ezt, azt, uborkaszezon, ugyan már, az állami kabakterméskartellben, és később is lesz majd itt nemulass, ahogyan egyre körülfolyja a képünket a lekvár, mint azt a minap olvasom, nem a korrupció, hanem a hülyeség visz a sírba minket, ott, ahol negyvencentis kilátó épült uniós pénzből, a tűzoltó meg gyújtogatott, hogy meglegyen az esetszám. Fábián György jegyzete.

A bort megisszák, asszonyt megverik, ahogy a költő írta, az egyetemeket meg kivéreztetik, egyre inkább feslőoktatásról lehet majd beszélni felső- helyett, szoktam mondani, különösen, ahogy terjed a demográfiai apály, sebaj, az elnéptelenedő univerzitások épületeiben az egykori egyetemépítő kormány majd berendezhet kaszárnyákat. De azért maradt nekünk is valami. Az úgynevezett cigánybűnözés meg az úgynevezett rasszizmus, ugye.

Elnézem mostanság magunkat, ahogyan részt veszünk egy, minden korábbinál szélesebb nemzeti együttműködésben: lépten-nyomon tárgyilagos elismeréssel, egyúttal sóváran vizslatjuk a vakációról visszatérő másikat: de jó színed van!

Még, hogy Magyarország tele van nácival! Ott, ahol mindenki ennyire barna akar lenni…

Fábián György