Jegyzet: Aki ,,át” mond…

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Getty Images
Megcsörren a telefon, a vonal másik végén Pintér Attila, az aranylábú fiaink szövetségi kapitánya: Szabi, elfogadod, meghívóm a válogatottba? Ez a sporthasonlat jutott eszembe, megismervén az állami kitüntetések adományozásáról szóló 2008-as kormányrendelet idevágó passzusát. Égerházi Péter jegyzete.

Nyilatkozni kell a felterjesztettnek, hogy átveszi vagy sem, a neki joggal, jogtalanul megítélt díjat. Mi lehet erre a válasz? „Át hát”, illetve, „Ezektől semmi nem kell” – gondolhatnánk az elmúlt évek történései alapján, csakhogy az utóbbira alig akad példa.

Arra viszont már több, amikor látványosan fejezte ki a díjazott az unszimpátiáját a kitüntetést átadóval szemben. Ezek elkerülésére születhetett meg a – mint azt most megtudtuk – már hat éve érvényben lévő rendelet. Maradva a sporthasonlatnál, a vonal túlsó végén Szabi, egy határozott nemmel pontot tesz a diskurzus végére, de az meg sem fordul a fejében, hogy a 10 esztendeje a Németország elleni győztes meccsen viselt mezét visszaküldje Hannoverből. Miért is tenné, nem akkor volt baja a magyar futballközeggel. Számomra ezért érthetetlen a kitüntetések körüli másik hiszti, a díjak visszaadása, mert aki egyszer át mondott…

– Égerházi Péter –








hirdetés