A béke feneke alatt

Akt.:
Hol bújhatott az ördög szeretett nemzetünkbe? Talán a mondabéli időkben, amikor István és Koppány közé fúrta be magát? Azóta, ha egymás megtépéséről van szó, főleg egy kis hatalomért, a magyar nem megy a szomszédba; a közbeszéd manapság is fokozódik, ugye, szó szót követ, aztán jön az erő. El van átkozva ez a falu, temetőre épült, mondja csüngő bajszú névrokonom, Fábián Bálint a filmvásznon. Fábián György írása.

Ki mondja meg persze, mi a valóság? Az egyik helyen azt olvasod, szárnyal az ország, máshol azt, hogy a béka (biz’ Isten, először békét ütött az ujjam) feneke alatt van minden, el innen.

Mindenki tapasztalja a magához közelebb állót, kinek mije van (ki mennyit ér…), de végül is mi az igazi, a pőre valóság?!

Ne essünk pánikba. A valóságot ugyanis elő lehet állítani. Kellő gépezet és hangerő, miegymás kell hozzá, a többi már megképződik a fejünkben. Nem lesz itt gond.

Ébredj, László király, szent királyok közt drágalátos gyöngy, csillagok között fényességes csillag, jer, és tegyél itthon rendet! Vagy legalább odafenn járj közben érettünk.

– Fábián György –








hirdetés