Jön a hamu

Jön a hamu
Estére már azt is mondták, hogy a II. világháború óta a legnagyobb leállást hozta az ideiglenesen Európa fölött (sz)állomásozó felhő…
Fábián György jegyzete

A Munkácsy-trilógia megy, a hamu jön, mi meg oda ne rohanjunk. Ilyesmit gondolhattunk az Izland felől félúton gomolygó vulkáni hamufelhő első „intézkedéseiről” hallván.

Aztán péntek estére már azt is mondták, hogy a II. világháború óta a legnagyobb leállást hozta az ideiglenesen Európa fölött (sz)állomásozó felhő.
Persze, miközben e természeti jelenség teljesen normális, mi, puhány civilizáltak, azért ritkán tapasztalunk olyat, hogy előbuggyan valami, böffen egy párat, és erre Európa vastagabb felén le kell állítani egy-két-kilenc nagy forgalmú repülőteret.
De mielőtt azt gondolnánk, hogy juj, most de jól meg fogunk halni, és mielőtt jól beoltatnánk magunkat hamu ellen, azt mondják, nem kell félni, mert nekünk ez még magas: több ezer méterre odafönt táncolnak a szemcsék (sajnos, ott, ahol a repülők szállnának), s így nem tudjuk beszívni. Hacsak szét nem oszlik, mire ideér – mint sok minden, ami nyugatról jön, például a jóléti állam.
Miközben a hoppon maradt légi utasoknak – hetyke szóláskeveréssel – hamuban sült pogácsát köthetünk a talpára, azért a légtérzárnak is van haszna. Addig sem jönnek be kémrepülőgépek.
– Fábián György –
A szerző blogja: http://blog.mon.hu/ludwighernya

Hírek a hazánk felett lévő hamufelhőről itt

Címkék: , , , ,