Ízletes a „babusgatott” sör

Akt.:
Martin Imre személyes kedvence nyáron a világos lager sör
Martin Imre személyes kedvence nyáron a világos lager sör - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Aranyló ital, rajta a pompás habkorona sokakat ejt ámulatba.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az egyre melegebb idővel egyenes arányban nő a sörfogyasztás is, hiszen el lehet-e képzelni kiválóbb felfrissülést hozó italt egy forró nyári napon, mint egy korsó hideg sört? S ma már egyre nagyobb az igény arra is, hogy a folyékony kenyér ne csak egyszerű szomjoltó legyen, hanem valódi ízélményeket is adjon.

A régi hiedelmek szerint a magyarok inkább „borosak”, Martin Imre, a Cseh Sörkert főszervezője azonban bátran állítja, hogy ez ma már nincs így. Habár a 38 évnyi vendéglátós múlttal rendelkező szakember viccesen úgy fogalmaz, hogy a magyar ember „vegyes tüzelésű”, olybá tűnik, a sörfogyasztás hazánkban is egyre inkább teret nyer.

Még mindig az ár a lényeg

– Az elmúlt 50-60 évben egyre szélesedik az a csoport, mely a sört választja italául. Igaz, ez évszakfüggő is, nyáron jóval több fogy belőle, mint az év többi szakában. Amivel deficitesek vagyunk, az éppen a minőség. Nem azért, mert nincsen kínálat, hanem mert még mindig megvan az a rossz beidegződés, hogy a vendégek az étlapon először az árakat nézik meg, és utána döntenek arról, hogy szeretnék-e az adott italt vagy sem – mondta a szakember.

Magyarországon jellemző, hogy még mindig karton számra viszik haza a silányabb minőségű, olcsó söröket ahelyett, hogy kevesebbet fogyasztanának, viszont jobb minőséget. Hozzátette, vannak olyanok is, akiknek nem számít az ár, és a minőségre vagy a trendiségre törekednek. Azt viszont fontos leszögezni, hogy a divat és a nívó nem feltétlenül jár kéz a kézben.

Nem csak a férfiak

És mit isznak a magyarok? Leginkább lager söröket kortyolnak, egy vékony réteg pedig a sörforradalom által behozott – hazánkban újnak számító – aleket és stoutokat, vagy belga apátsági söröket kóstol.

– A sörforradalom hazánkban mintegy tízéves múltra tekint vissza. Akkor jelentek meg az első olyan kezdeményezések, mint a gerilla- vagy az otthoni sörfőzés, és a különleges sörök próbálgatása. Amikor már nem az határozta meg ennek az italnak a lényegét, hogy világos vagy barna-e – mondta Martin Imre, hangsúlyozva: ez idő tájt kezdtek el a magyar fogyasztók „rácsodálkozni” a sörökre, és tudatosan kóstolgatták az angolszász és belga nedűket is. Ma pedig már a sör nemcsak a férfiak itala, hanem egyre több hölgy is issza, hiszen a bőséges kínálatból mindenki megtalálja a saját ízvilágához legközelebb állót. Ráadásul napjainkban a sörözés nem pejoratív értelmű, hiszen éppen a gazdag minőségi kínálatnak és a különféle rendezvényeknek köszönhetően, már nem egyenlő a kocsmázással.

Nem mindegy, hogyan készül

A jó sör titka pedig az elkészítés módjában rejlik. – A globalizáció magával hozta a gyorsított sörkészítési eljárást. A mi általunk tartott sörök 99 százaléka még a tradicionális módszerekkel készül. A sörmesterek, akik készítik, nem átallanak betartani a receptek minden részletét és az időintervallumos szabályt is, azaz egy „normális” sör harminc napot tölt lent az érlelőpincében, de az sem ritka, ha 90 napig lent maradnak – fogalmazott a főszervező.

Martin Imre elmondta, a kézműves sör fogalmát is rendesen megtépázták manapság, melyet idehaza jelenleg „kraft” sörnek hívnak.

– Az, hogy mitől lesz egy sör kézműves, nem feltétlenül a kis mennyiség-faktor adja. Vannak olyan kicsi sörfőzdék, melyeket egy étterem pincéjében alakítanak ki, és az egy évre való igényüket – 500 és 1000 hektoliter – ott főzik meg, és nem céljuk ezeket máshol árusítani. De az a sör is kézműves, mely egy kis vagy közepes gyárban készül, ám az eljárás ugyanaz, csak nagyobb mértékegységgel, akár évi 50-100 ezer hektoliterrel – mondta.

Hozzátette, a kulcsszereplő mindig a sörmester, aki a készítés minden folyamatánál jelen van, beavatkozhat a folyamatokba, és a kezdetektől „babusgatja” a mennyei nedűt, mely a híres cseh írót, Bohumil Hrabalt is megihlette.

VK


A személyes találkozásban rejlő erő

Megtudtuk, hogy Magyarországon rendkívül meghatározó a csehsör-fogyasztás mibenléte. Már a 70-es és 80-as években is indultak sörtúrák Prágába, Brnoba, Budejovicébe, amelyeknek az volt a célja, hogy jobbnál jobb söröket kóstolhassanak.

Ám míg a magyarok évi sörfogyasztása 70 liter alá tehető, addig a csehek egy esztendő alatt dupla ennyiszer néznek a pohár aljára. Azonban a cél sohasem a lerészegedés, sokkal inkább egy társadalmi kapcsolattartási forma. A sörözés tartja össze a baráti társaságokat, s nem engedi azokat virtualizálódni. A virágkarneváli héten a Nagyerdőn megrendezett Cseh Sörkert lényege is ebben rejlett, továbbá abban, hogy nyissanak az emberek az új ízek felé. – Ezeknek a sörfesztiváloknak az a célja, hogy a látogatók megkóstolják azokat a söröket, amik nem kerülnek annyival többe, mint amennyivel többet adnak. Számtalanszor tapasztalom, hogy ha valaki megkóstol egy minőségi sört, felderül az arca és rádöbben arra, hogy nahát, ilyen is van – mondta Martin Imre.