Itt nem esett, ott felhőszakadás

Itt nem esett, ott felhőszakadás
© Grafika: ÉKN/Debreceni Egyetem
Hajdú-Bihar – A zivatarfelhők, légmozgás hiányában, alig változtatták helyüket, így kis területre sok eső hullott. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártangazdaságából.

A kora nyári, meleg, döntően napsütéses idő mellett záporok, zivatarok biztosítottak helyenként ismét bőséges vízpótlást a vegetációnak május negyedik hetében. Nem mindenütt hullott azonban számottevő csapadék az időszakban.

Egy, a kontinens belsejében felépült anticiklon valamint mediterrán légörvények köztes, jellegtelen áramlási mezejében alapvetően a helyi hatások alakították hazánk, azon belül Észak-Tiszántúl időjárását az elmúlt héten. Maradt a 25-30°C közötti nappali felmelegedés, míg hajnalra általában 12-17 fok közé hűlt le a levegő. Napi átlagban lassanként ismét 20°C fölé kúszott a hőmérséklet, mely nyárra jellemző érték, s mintegy 2,5-3,5°C-kal haladja meg az ilyenkor elvárhatót. A napi közepes léghőmérsékletet hűen követte a talajok felszíni hőmérséklete, ez ugyancsak 20 fok felett alakult mindenütt, sőt az időszakos kiszáradás miatt – különösen a laza homoktalajokon – ennél akár 8-10 fokkal jobban is felforrósodott.

Nedvesebb, magasban hűvösebb

A napfényes órák száma általában megfelelt a sokéves átlagnak, a hosszú nappalokon inkább csak gomolyfelhők zavarták a napsütést, viszont főként az időszak elején és végén erősebben is megnövekedett a felhőzet. Ezeken a napokon a kissé nedvesebb, a magasban pedig hűvösebb levegő volt felettünk, és ez kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának. Erősebb áramlás híján a kialakult csapadékgócok alig változtatták helyüket, így ahol előfordult zivatar, ott többnyire kiadós eső esett, néhol heves kísérőjelenségek – jég, szélvihar, felhőszakadás – mellett. Egyes körzetekben 40-70 milliméter csapadék is hullott néhány óra alatt, míg másutt egyáltalán nem volt mérhető eső. A hét végéig területi átlagban 2-7 milliméter csapadékot mértünk igen nagy térbeli változatosság mellett.

Erőteljes növekedés

Az erősebb zivatarokkal, felhőszakadásokkal érintett területeken jócskán mérséklődött a talaj vízhiánya, a művelt 20-30 centiméteres zóna átmenetileg telítődött, s az 1 méteres szelvényben is 20-40 milliméter alatti a deficit. Sokfelé akad viszont olyan körzet, ahol a talajfelszín és a művelt réteg a szabadföldi vízkapacitás 30-50 százalékáig kiszáradt, emellett a mélyebb rétegekből bő 60-70 milliméter nedvesség hiányzik. Ezeken a területeken mindenképp igényli a vegetáció a napi 3-5 milliméteres párolgást ellensúlyozó vízpótlást. Ahol ezt megkapták, a szántóföldi állományok, mint a kukorica, napraforgó, de a szálastakarmányok is igen erőteljes zöldtömeg-növekedést mutattak, s hasonlóan jól reagált a becők éréséhez még idejében nedvességhez jutott repce. Ugyanakkor a csapadék, valamint az öntözés eredményezte magasabb légnedvesség a korábbinál már kedvezőbb körülményeket teremtett a növényi kórokozók terjedésének.

– Debreceni Egyetem –